A Magyarországgal kapcsolatos módosító indítványok többségét leszavazták az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságában szerdán, az EP tavaszi bővítési jelentésének tervezetéről tartott vita után.
Az elfogadott határozat megerősíti, hogy Magyarország megfelel az EU-csatlakozás koppenhágai kritériumainak, a gazdasági ismérveket illetően pedig jó teljesítményt nyújt, amit többek között a tartóssá vált növekedés, a kereskedelmi mérleg többlete, a külföldi beruházások folyamatosan magas szintje és a viszonylag alacsony munkanélküliség jellemez.
A dokumentum szerint Magyarországnak most elsősorban az infláció elleni harcra, a költségvetési fegyelem betartására és a szegénység visszaszorítására kell összpontosítania. Ez utóbbi kitétellel kapcsolatban a képviselők elvetették a módosító indítványnak azt a részét, amely külön is megemlítette volna, hogy Magyarországon mintegy hárommillió állampolgár él a szegénységi küszöb körüli szinten.
Kisebb stiláris változásoktól eltekintve lényegében nem módosult a tervezetnek az a kitétele, amely üdvözli a kedvezménytörvény végrehajtásáról Magyarország és Románia között tavaly decemberben aláírt egyetértési memorandumot, Magyarországot és Szlovákiát pedig arra sürgeti, hogy találjanak kölcsönösen elfogadható megoldást erre a problémára.
A közmédiumok kuratóriumainak kiegészítéséről tartott országgyűlési szavazás ellenére módosító indítványként jelenik meg a határozatban az a kitétel, amelyben az EP reményét fejezi ki, hogy az új magyar parlament kielégítő megoldást talál erre a problémára. Másfelől viszont nyomatékosan kéri az illetékes magyar hatóságokat, tegyenek fokozott erőfeszítéseket a médiatörvény elfogadása érdekében, hogy a magyar szabályozás az audiovizuális politikában is közeledhessen az uniós joghoz.
Leszavazta a bizottság azokat a módosító indítványokat is, amelyek egyrészt a társadalmi párbeszéd nem kielégítő állapotára vonatkozó bírálatot konkretizálták volna, másrészt felhívták volna a figyelmet a magyar büntetőjogban a homoszexuálisokkal szemben állítólag fennálló diszkrimináció ügyére. A szociális párbeszédet illetően így nem változott a jelentéstervezetnek az a megállapítása, amely szerint e tekintetben a munka törvénykönyvének módosítása után elért haladás ellenére sem kielégítő a helyzet.
A Benes-dekrétumok ügyével - hosszas viták és többször is módosított kompromisszmus formulák után - végül csak a Csehországról szóló fejezetben, egy bekezdés erejéig foglalkozik a határozat. Eszerint az EP tudomásul veszi a cseh parlament áprilisban elfogadott nyilatkozatát arról, hogy a dekrétumoknak nincs máig ható jogi érvénye. Másfelől viszont kifejezésre juttatja azt az elvárását, hogy ha a cseh jogrendben mégis lennének olyan elemek, amelyek valamilyen formában hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, azokat legkésőbb a csatlakozásig korrigálják.
Elmar Brok, a bizottság elnöke - Jürgen Schröder Csehországgal foglalkozó jelentéstevő támogatásával - indítványozta, hogy ez az utóbbi kitétel a Szlovákiával foglalkozó fejezetben is szerepeljen, javaslatát azonban a képviselők - meglepetésre és nem egészen következetes módon - leszavazták.
Az Európai Parlament mindenesetre csak azt követően fogja kialakítani végleges álláspontját a dekrétumokról, hogy a képviselők megismerkedtek az EP jogi bizottságának erről készített - egyelőre bizalmasan kezelt - jelentésével, valamint független külső jogi szakértők véleményével is. A jogi bizottság elemzését a bővítési jelentésről a jövő hónap közepén esedékes plenáris szavazás előtt kapják meg a képviselők, a független szakértőket pedig csak ezután kérik fel tanulmányuk elkészítésére.
A bizottság ezúttal is támogatásáról biztosította Magyarországnak és Csehországnak azt az igényét, amely szerint orvosolni kell azt a méltánytalanságot, hogy a nizzai EU-csúcson született megállapodás értelmében kettővel kevesebb (20) képviselői helyet kapnának az EP-ben, mint a velük gyakorlatilag megegyező népességű tagállamok.
A jelentésnek a bővítéssel általában foglalkozó részébe bekerült egy olyan módosítás is, amelyben az EP arra kéri az újonnan csatlakozó országokat, hogy taggá válásuk után ne vétózzák meg a náluk később érkező tagjelöltek felvételét.
A külügyi bizottság által a most tárgyalt módosításokkal együtt elfogadott jelentésről a tervek szerint június 11-én szavaz az EP plénuma. Addig már csak a pártok parlamenti csoportjai nyújthatnak be hozzá módosító indítványokat.