Bush - Putyin megállapodás

2002. május 24. · eredeti forrás

A hadászati támadó fegyverzet csökkentéséről és korlátozásáról írt alá megállapodást pénteken Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök.

Putyin és Bush közös nyilatkozatot írt alá az Oroszország és az Egyesült Államok közötti új típusú stratégiai viszonyról, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről is.

A több hónapos szakértői és politikai egyeztetések után megszületett fegyverzetcsökkentési megállapodás értelmében 2012. december 31-ig mindkét atomhatalom egyenként 1700-2200 robbanófejre - a jelenlegi arzenál közel harmadára - csökkenti és erre a szintre korlátozza atomrobbanófejeinek számát. A megadott keretszámokon belül Moszkva és Washington szabadon dönt hadászati fegyverzete összetételéről és struktúrájáról.

Az orosz fél korábban szerette volna elérni azt, hogy a szerződés mondja ki a leszerelésre kerülő robbanótöltetek kötelező megsemmisítését is. Végül azonban Washington akarata érvényesült, amely szerint a robbanófejeket csak részben semmisítik meg, a fennmaradó részt csak a hadrendből vonják ki, és egyfajta nukleáris tartalékot képeznek belőlük.

A megállapodás értelmében érvényben a marad a stratégiai fegyverek csökkentéséről korábban megkötött szovjet-amerikai START-egyezmény.

A fegyverzetcsökkentés végrehajtására Moszkva és Washington kétoldalú bizottságot hoz létre, amely évente legalább két alkalommal ülésezik. A szerződés záradéka értelmében a megállapodást bármelyik fél felmondhatja, ha szándékát 3 hónappal előre írásban jelzi.

A hadászati támadó fegyverek csökkentését tavaly ősszel jelentette be Bush elnök, egyoldalú lépésként. A kezdeményezéshez Putyin is csatlakozott, Moszkva azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a leszerelés tényét pontos szerződés rögzítse a két ország között. Oroszország azt is el szerette volna érni, hogy a megmaradó arzenált alacsonyabb szinten, 1500-1500 robbanófejben szabják meg.

Az orosz vezetés így is sikernek tartja, hogy a republikánus kormányzat hajlandó volt a szerződés megkötésére, a Bush-kormányzat ugyanis eddig inkább kihátrálni látszott az ilyen megállapodásokból, példa rá az 1972-ben megkötött, a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó szovjet-amerikai ABM-szerződés egyoldalú felmondása. Megfigyelők szerint Oroszországnak elsősorban anyagi haszna lesz a hadászati támadó fegyverek leépítéséből, és a megtakarított forrásokat a csecsenföldi konfliktus gyors lezárására és az elodázhatatlan haderőreformra fordíthatja.

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2