Az Európai Unió alkotmányáról szóló vitában az Európai Parlament keddi ülésén felszólalt Szájer József, a Fidesz képviselője is. Beszédében hangsúlyozta, hogy egy jó alkotmányhoz szilárd alapok kellenek, s ilyen alap például az, hogy az uniót alkotó országoknak egyenjogúaknak kell lenniük: nem kétsebességű Európa kell, hanem a még megmaradt hátrányos megkülönböztetések gyors felszámolása.
A szilárd alapok érdekében szükséges a gyökerekre, azaz a kereszténységre való utalás, a kereszténység megemlítése nélkül Európának csak esze lenne, de szíve nem - mondta. Sürgette, hogy az Európai Unió legyen a közösségek közössége, azaz a nemzeti kisebbségek jogai is jelenjenek meg az európai alkotmányban. Szájer József úgy vélte: ha a magyarok 1956-os szabadságküzdelmét nem fojtják vérbe a szovjet tankok és hazai kiszolgálóik, Magyarország is ott lett volna 1957-ben az EU elődjének, az Európai Gazdasági Közösségeknek a létrehozásában.
Az EU-alkotmány kidolgozásával a tagállamok a kibővült Európai Unió hatékony működését akarják biztosítani. A szöveg elfogadására szolgáló tavaly decemberi EU-csúcs azonban a tagok közötti ellentétek miatt sikertelenül zárult, s utána az egész folyamat leült - egészen márciusig, amikor a spanyolországi választások eredménye, a szocialista ellenzék váratlan hatalomra kerülése megváltoztatta az erőviszonyokat.
Az EU-tagok állam- és kormányfői március végi brüsszeli csúcsértekezletükön megállapodtak arról, hogy újraindítják a tárgyalásokat, s hogy legkésőbb a következő, június 17-18-i csúcsértekezletükön el kell fogadni az EU alkotmányát. A múlt hét elején pedig azt jelentették be, hogy e folyamat elő lépéseként a külügyminiszterek május 17-én újra tárgyalnak e témáról. Bertie Ahern ír miniszterelnök, az EU soros elnöke már meg is kezdte körútját a megállapodás előkészítésére.
MTI - fideszfrakcio.hu