Afganisztánban befejeződött a szavazás a hagyományos törzsi nagy népgyűlés, a loja dzsirga tagjainak megválasztása céljából.
Minden afganisztáni etnikai és vallási csoport részt vett a választásokon, amelyen 1554 képviselő, köztük törzsi vezetők, iszlám tudósok, értelmiségiek kaptak arra vonatkozó megbízatást, hogy helyet foglalhassanak a június 10. és 16. közötti időszakra összehívott loja dzsirgában. Ettől a tanácskozástól várja az ország, hogy 23 évi háború után lefekteti a béke és a stabilitás alapjait.
A gyűlés fő feladata, hogy megválassza a következő két év kormányát, amely egyensúlyba hozná az egyes afganisztáni etnikai csoportoknak az ország politikai életére gyakorolt befolyását. A pastu és a hazara nemzetiség szerint ugyanis a Hamid Karzai vezette ideiglenes kormány, amelynek létrehozásáról a tavalyi bonni Afganisztán-konferencián döntöttek, túl nagy hatalmat adott a Kabult elfoglaló Északi Szövetségbe tömörült tádzsik és üzbég kisebbség kezébe.
A mostani szavazáson - a megválasztandókon túlmenően - eleve 160 helyet biztosítottak a nőknek. A hivatalos szavazatszámláláson, amely még csak a részleges eredményt tükrözi, 761 loja dzsirga-képviselő közé mindössze 20 nő került be. A Reuters helyszíni jelentése szerint Kabul egyik körzetében hat nő is jelöltette magát a választásokra, de egyikük sem jutott be a testületbe. A női jelöltek szerint csalás történt, mert a férfiak nem akarják visszaállítani a nők jogait a tálib rendszer bukása után sem. A tálib fanatikusok kizárták őket a közéletből. De az, hogy most is akadályt emelnek érvényesülésük elé, hiteltelenné teszi számukra az új loja dzsirgát. A nők sok helyen felpanaszolták, hogy törvénytelenségeket és korrupciót tapasztaltak. A választási kollégium egyik nőtagja elmondta, hogy férfiak 180 dollárnak megfelelő összeget kínáltak fel neki szavazatért.
A Karzai-kormány erőfeszítéseket tett, hogy kiemelje a nőket a jogfosztottságból, de a mélyen gyökerező konzervativizmus, különösen a falvakban, csak lassú fejlődést enged e téren.
Kandahárban, a tálibok egykori központjában például a nők továbbra is lefátyolozottan járnak, és nem engedik nekik a részvételt nyilvános gyűléseken. A hakidzsabari szavazást végül egy kabuli mecsetben tartották meg, mert a rivális jelöltek hívei között verekedés tört ki - írja a Reuters.