Életre szóló élmény lehet közvetlen közelről, egy hajó fedélzetéről figyelni a bálnákat, az erre alapozott turizmus pedig pótolhatja azt a jövedelmet, amelyet sokak számára a bálnavadászat biztosít - érvelnek a Földközi-tenger bálnarezervátumának létrehozói.
A francia és az olasz Riviéra 2000 kilométernyi partszakasza mentén, a Ligur-tengeren létrehozott 84 ezer négyzetkilométeres természetvédelmi terület egyedülálló ökoszisztémával rendelkezik, és tökéletes hőmérsékleti viszonyokat és táplálékforrást biztosít a bálnák számára. A világ első nemzetközi vízi rezervátumának megalapításáról 1999-ben, környezetvédelmi csoportok évtizedes lobbizásának eredményeként állapodott meg Franciaország, Olaszország és Monaco.
Becslések szerint egy 200 férőhelyes turistahajó üzemeltetője nyári szezonban 250 ezer euró bevételre tehet szert, ha a hatalmas tengeri emlősökre kíváncsi kirándulókra specializálódik. A környezetvédők hisznek abban, hogy a világszerte népszerű "bálnales" nem csak a környezetvédelmi nevelés, a környezettudatos magatartás kialakítása szempontjából bír jelentőséggel, de alternatív megélhetési forrást jelenthet a hagyományosan halászatra berendezkedett falvak lakossága, illetve azok számára, akik jelenleg a bálnavadászatból élnek.
Környezetvédők szerint a kereskedelmi célú bálnavadászat és a tengerek túlhalászása jelenti a legnagyobb veszélyforrást a tengeri emlősökre nézve, évente több ezer példány gyötrelmes pusztulását okozva. A legtöbb bálnát norvég, japán és izlandi hajók ejtik el. Ezek az országok a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) 1986-ban életbe lépett egyezményében foglalt tiltás ellenére folytatják a tengeri emlősök leölését, azzal érvelve, hogy egyes bálnafajok állománya újra megerősödött. Norvég álláspont szerint a bálnák veszélyeztetik a tengeri halállományt, Japán és Izland pedig azt állítja, hogy tudományos célból folytat bálnavadászatot.
MTI - fideszfrakcio.hu