Rövid távon a devizaalapú hitelek kiszoríthatják a piaci forinthiteleket és versenyt támasztanak az új lakásokhoz nyújtott támogatott kölcsönöknek is, hosszú távon azonban a keresletet csökkentheti a forintkamatlábak várható mérséklése - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hírlevelében.
Az összeállítás ismerteti: a devizaalapú hitelek részesedése jelenleg a teljes lakáshitel-állományból alacsony, de gyorsan nő. Májusban a teljes állomány 1,9 százalékát, 32 milliárd forintot, júniusban már 2,6 százalékát, 45 milliárd forintot tett ki a devizaalapú hitelek állománya.
Figyelmeztetnek arra: ha a devizaalapú konstrukciók tartósan megélénkítik a hitelkeresletet és ehhez a bankok megfelelő mennyiségű hitelt tudnak nyújtani, a kialakuló hitelexpanzió fenyegetést jelenthet a pénzügyi stabilitásra.
Az összeállítás ismerteti: az idén június elején a használt lakások vásárlására felvehető támogatott hitelek költsége 10-11 százalékra nőtt, az új lakások vásárlásához, építéséhez nyújtott hitelköltség 8-9 százalék, míg a piaci forinthitelek esetében eléri a 17-18 százalékot. Ezzel párhuzamosan a bankrendszeri teljes kamatmarzs 1,8-3,2 százalékra csökkent. A bankok a devizaalapú termékeknél ennél csaknem kétszer nagyobb, átlagosan 5 százalék körüli marzsot realizálnak, és ezen a kereskedelmi bankoknak nem kell osztozkodniuk a jelzálogbankokkal.
A devizaalapú hitelek éves hitelköltsége devizanemtől és átárazódási periódustól függően 5,5-9 százalék között mozog, ami új lakás vásárlása esetén 0,5-2 százalékkal marad el a támogatott forinthitelek árazásától.
A kiadvány megemlíti, hogy jelenleg az eurózónában és Svájcban történelmi mélyponton vannak a kamatok. A múltbeli tapasztalatokra hivatkozva az összeállítás középtávon többlépcsős kamatemelést valószínűsít, amelynek mértéke elérheti az 1,5-3 százalékpontot is.
Hozzáteszik: ezzel párhuzamosan bekövetkezhet a forint árfolyamának gyengülése is, ezek a változások együttesen, hosszabb távon akár 30-35 százalékkal is megnövelhetik a havi törlesztő részlet nagyságát.
Az összeállítás felhívja a figyelmet arra, hogy a Monetáris Unióhoz történő csatlakozást követően a forint-euró árfolyam ingadozásból adódó kockázat megszűnik ugyan, az árfolyam rögzítésével azonban a tőketartozás és a törlesztő részlet esetleges megnövekedése véglegessé válhat a teljes futamidőre. Hozzáteszik, hogy nem euróalapú hitelek esetében az árfolyammozgás miatti bizonytalanság továbbra is fennmarad.
Az összeállítás szerint a devizaalapú hitelezés térnyerése érzékenyebbé teheti a bankrendszert a külső sokkokra, amelyek egyszerre nagyszámú hitel vissza nem fizetéséhez vezethetnek.
MTI - fideszfrakcio.hu