Decemberre várható döntés az EU-csatlakozásról

2002. június 24. · eredeti forrás

Elérhető közelségbe került annak a célnak a megvalósítása, hogy az EU az év végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb tagjelöltekkel - állapította meg szombaton Sevillában a spanyol kormányfő.

José María Aznar a soros elnökség nevében összegezte az EU másfél napos csúcsértekezletének - és egyúttal az ezzel gyakorlatilag lezárult spanyol fél évnek - az eredményeit. Az állam- és kormányfők délelőtt tartott harmadik munkaülése utáni sajtóértekezleten kijelentette, hogy az elnökség óriási erőfeszítéseket tett a csatlakozási menetrend tartása érdekében, s ezek sikeresnek bizonyultak.

A kormányfő szerint remélhető, hogy november elejéig teljessé válnak az uniónak a pénzügyi-költségvetési kihatásokkal járó fejezetekre vonatkozó közös tárgyalási álláspontjai. Ezek alapján kezdetét veheti a csatlakozási tárgyalások végső, döntő fontosságú szakasza, és jó esély van arra, hogy a decemberi koppenhágai EU-csúcson döntés születik arról, mely országokkal bővülhet az unió a következő körben. A jövő év tavaszán lenne esedékes a csatlakozási szerződés aláírása, s így az elsőként belépő tagjelöltek az érvényben lévő menetrendnek megfelelően már tagállamként vehetnének részt a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választásokon - mondta Aznar.

A most zárult elnöki időszak eredményeit összegezve megállapította, hogy Spanyolország céljai túlnyomó többségét sikeresen megvalósította. A sevillai csúcson előterjesztette az illegális bevándorlás megfékezésével, valamint a tagállamok bevándorlási és menekültügyi politikájának közelítésével kapcsolatos csomagtervét, amelyet az Európai Tanács pozitívan értékelt. Egyetértés volt abban is, hogy az EU-nak szüksége van a bevándorlásra, feltéve, ha az ellenőrzött és törvényes.

Aznar ismertetése szerint az unió fellépése e területen négy pilléren nyugszik: az illegális bevándorlás elleni harcon, a külső határok ellenőrzésének összehangolására irányuló törekvéseken, a bevándorlás problémájának a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatokba történő beépítésén, valamint a tagállamok bevándorlási és menekültügyi politikáinak további közelítésén.

A harmadik országokhoz fűződő viszonnyal - a tervezett intézkedési csomag legtöbbet vitatott elemével - kapcsolatban Aznar utalt arra, hogy "kivételes esetekben az EU megfelelő lépéseket tehet velük szemben, ha az együttműködés teljes hiányát tapasztalja".

Az állam- és kormányfők azonban végül nem fogadták el azt a több tagállam által is támogatott elnökségi javaslatot, hogy a jövőben a szankciók lehetőségét következetesen építsék be a harmadik országokkal alakított kapcsolataikba.

Az Európai Tanács egy sor konkrét intézkedést fogadott el az uniós intézmények működésének a reformjával kapcsolatban. Az elnökség eredeti javaslatával ellentétben forma szerint nem választották ugyan ketté a külügyminiszterekből álló általános ügyek tanácsát, de új nevet adtak neki ("általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa"), és úgy döntöttek, hogy a testület ezentúl külön-külön üléseken foglalkozik kétféle típusú feladatkörével.

A miniszteri tanácsok számát a jelenlegi 16-ról kilencre csökkentették, és megállapodtak arról, hogy ezek üléseit nyilvánossá teszik azokban az esetekben, amikor az Európai Parlamenttel közösen gyakorolt döntéshozatali jog körébe eső kérdéseket tárgyalnak.

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2