Franciaország határozottan értésre adta, hogy hajlandó ugyan beható vitát folytatni az EU közös agrárpolitikájának (CAP) reformjáról, de nem most, és nagyobb horderejű változtatásokba később sem lesz hajlandó belemenni.
Az EU-tagállamok agrárminisztereinek csütörtökön Luxembourgban tartott tanácsülésén Hervé Gaymard francia mezőgazdasági miniszter közölte kollégáival, hogy Párizs legkorábban 2004-től lenne hajlandó bekapcsolódni a CAP jövőjéről folytatott vitákba.
Az Európai Bizottság a tervek szerint július 10-én hozza nyilvánosságra a CAP-nak az 1999-es berlini csúcson jóváhagyott, 2006-ig érvényes legutóbbi nagyobb szabású reformjáról szóló félidős értékelését. Kiszivárgott értesülések szerint ez fontos reformjavaslatokat is tartalmaz, köztük olyanokat, amelyekről Franciaország hallani sem akar.
Több más tagállam - elsősorban a nettó befizetők, köztük Németország, Hollandia és Nagy-Britannia - sokallja a CAP fenntartására fordított közösségi kiadásokat, és a rendszer erőteljes megreformálásáért száll síkra. Álláspontjuk szerint az erről folytatandó vitáknak már a közeljövőben, a félidős felülvizsgálat eredményei alapján meg kellene kezdődniük.
Előzetes értesülések szerint a bizottsági értékelésben előterjesztendő javaslatok inkább a jelentősebb reformokat szorgalmazó tagállamok törekvéseit igazolják vissza. A Brüsszelben szükségesnek tartott változások lényege az lenne, hogy - a CAP története során első ízben - megszüntetnék a gazdáknak nyújtott támogatások és a termelés mennyisége közötti, mindeddig erős és közvetlen kapcsolatokat.
A Berlinben jóváhagyott reformcsomag részeként arról is megállapodás született, hogy a 2000-2006 közötti költségvetési időszakban a CAP finanszírozására szánt globális keret - éves átlagban mintegy 45 milliárd euró - változatlan marad. Ezt a bizottsági tervezet sem kérdőjelezi meg, viszont a kiadásokon belül a közvetlen támogatásokról fokozatosan a vidékfejlesztésre helyezné át a súlypontokat. A javaslatok szerint például a közvetlen jövedelempótló támogatásokat hat-hét éven át kisebb lépésekben összesen 20 százalékkal csökkentenék, s az így felszabaduló összegeket vidékfejlesztési célokra irányítnák át.
A bizottsági elképzelésekre reagálva Gaymard leszögezte, hogy Franciaország nem ért egyet a jövedelemtámogatások csökkentésének az elképzelésével, és a vidékfejlesztési támogatások közösségiesítésének a tervét sem tudja támogatni. Nem fog belemenni abba sem, hogy a CAP félidős felülvizsgálatának ürügyén már most megkezdődjön az érdemi vita a legfontosabb közösségi politika jövőjéről - jelentette ki.
Párizs a felülvizsgálatot alapvetően technikai feladatként kezeli, amelynek célja nem a jelenlegi keretek átrendezése, hanem bizonyos konkrét, gyakorlati problémák gyors megoldása. Ebben a felfogásban, valamint általában a mélyrehatóbb reformok elleni fellépésben számíthat a CAP többi nagy haszonélvezője, elsősorban Spanyolország és Portugália támogatására.
A CAP jövőjének a problémája így már most, az igazi viták kezdete előtt élesen megosztja a tagállamokat, ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a bővítéssel és a csatlakozási tárgyalások még nyitott kulcskérdéseivel is. A tizenötök alapvetően ezért nem tudtak megegyezni arról, milyen álláspontra helyezkedjenek a tárgyalások mezőgazdasági fejezetében a közvetlen jövedelemtámogatásokat illetően. Az erről hozandó döntést ezért őszre halasztották, miközben a tagállamok egy része változatlanul azt szeretné, ha ezzel párhuzamosan, de legkésőbb az év végére kirajzolódnának a CAP majdani reformjának a körvonalai is.