Ötszáz éves lett Dávid, a szobor

2004. szeptember 9. · eredeti forrás

A jóvágású Dávid pontosan fél évezrede hirdeti egy firenzei múzeumban a reneszánsz férfiideált. A város nagyszabású ünnepségre készül ennek apropóján.

A legtöbb nő véleménye megegyezne abban, hogy a híres szobor egy igen kívánatos fiút ábrázol. A húsz év körüli fiatalember formája mindkét nem képviselőinek beindítja a fantáziáját, bár nem ugyanarra gondolnak: a nők szívesen hozzábújnának vagy megvédetnék magukat vele, a fiúk meg a szobor láttán bizonyára eltervezik, hogy este csinálnak száz felülést.

A jubiláló műalkotás, ha nem történik valamilyen fatális véletlen, még legalább ötezer évig fogja hirdetni a reneszánsz szépségideált és a kidolgozott izmok esztétikumát. A teljesen felújított alkotás 1873 óta a firenzei Academia múzeumban látható, és a város az évforduló alkalmából tökéletesen megtisztíttatta.

Az olasz város lakói különböző kulturális eseményekkel egy éven keresztül fogják ünnepelni a félezer éves Dávidot, aki egyik leghíresebb honfitársuk. Lesz számos koncert, tűzijáték, szimpózium meg főleg kiállítás, és persze merchandize: dávidos póló, bögre, kulcstartó.

A firenzei múzeumokért felelős Antonio Paolucci szerint "Firenze a reneszánsz Disneylandje". A sajtónak elmondta, hogy éppen ezért az ünnepséggel arra kívánnak rámutatni, hogy nem csak ötszáz éve létezett művészet. Olyan ceremóniát szerveztek, ami ellentmondásos, meghökkentő, és megpróbál választ adni a kérdésre, hogy mi is mostanában a művészet.

A szobornak otthont adó helyiségből kihordják majd a reneszánsz műveket, és helyettük olyanokat állítanak majd ki, amiket a Góliátot parittyájával leterítő pásztorfiúról készült mű inspirált.

A szervezők azt mondják, olyan kaliberű művészek alkotásait kell itt bemutatniuk, amilyen maga Michelangelo is volt a saját korában. Az Academia művészeti vezetője szerint nagyon ráfér a városra egy kis frissülés.

Michelangelo huszonhat éves korában alkotta a több mint négy méter magas szobrot olyan maradék márványból, amiből a többi szobrász nem volt hajlandó dolgozni.

A meztelen ifjú élete nem volt unalmas: 1527-ben például egy zavargás során letörték a bal karjának alsó részét. Aztán 1810-ben viasz védőréteggel vonták be, és 1843-ban a réteget sósavval mosták le róla, ami károsította a felületét. 1991-ben pedig egy őrült olasz művész valószínűleg féltékenységből egy kalapáccsal törte szét Dávid egyik lábujját.

velvet.hu - fideszfrakcio.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2