Ünnepi szentmise keretében emlékezett meg a Magyar Katolikus Egyház az Egri Főegyházmegye millenniumáról, egyben az érsekség fennállásának 200. évfordulójáról szombaton Egerben.
Az egri bazilikában rendezett szertartást, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Julius Janus apostoli nuncius celebrálta, szentbeszédet mondott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
Az Egri Főegyházmegye megalapítása Szent István egyházszervezői bölcsességét dicséri - jelentette ki Erdő Péter.
Egyes történészek szerint az alapítására az Esztergomi Főegyházmegye létrehozásával egy időben került sor, már 1001-ben. Ugyanakkor a főegyházmegye fennállásáról szóló legrégebbi írásos emlék 1009-ből való - mondta.
A főegyházmegye eredetileg nagyobb területű volt, mint a mai Magyarország. Történetében törést okozott, amikor a török hódítás elől menekülve az egri főpásztornak el kellett hagynia székhelyét. A püspökség a török kiveréséig Kassán működött - közölte Erdő Péter.
Újabb változást jelentett, hogy 1804-ben I. Ferenc király rendelete nyomán VII. Piusz pápa érseki rangra emelte a püspökséget, és egyben alárendelte a Szatmári, a Kassai, a Rozsnyói és a Szepesi Püspökségeket.
A Főegyházmegye és az egyháztartomány határai 1993-ban módosultak újra, amikor II. János Pál pápa az egri érsekség alá rendelte a Debrecen-Nyíregyházi és a Váci Püspökséget - mondta Erdő Péter.
A bíboros prímás végül olyan szőlőskerthez hasonlította a főegyházmegyét, amelyet, akárcsak a hitet, lankadatlanul gondozni kell.
A főegyházmegye területén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilvántartása szerint 690 ezer katolikus él, ami a lakosok 57 százalékának felel meg.
A 314 plébánián 236 pap teljesít szolgálatot, illetve 38 fiatal tanul az Érseki Hittudományi Főiskolán, a Papnevelő Intézetben. A főegyházmegye húsz oktatási és öt szociális intézményt működtet.
MTI - fideszfrakcio.hu