Az egri csillagászati múzeum alapítójára, Zétényi Endrére emlékeztek szombaton Egerben, a tudós születésének 100. évfordulója alkalmából. Zétényi Endre egyéni ambíciójának köszönhető, hogy a XVIII. századi asztronómiai műszerekből álló gyűjtemény 1966-ban visszakerült eredeti helyére, az egri csillagdába - mondta a megemlékezésen Pozder Péter tanszékvezető főiskolai tanár.
"Ő volt az az ember, aki a fényt kereste" - jellemezte munkásságát Bodó Péter, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság képviseletében.
Ezzel arra utalt, hogy a múzeum 1967-es megalapítása mellett Zétényi Endre nevéhez fűződik az egri "Csillagda" csillagászati delet jelző fénynyalábjának helyreállítása. Ilyen berendezés az egri líceum épületén kívül egész Európában csak a prágai egyetemen található.
A Csillagdának és a Csillagászati Múzeumnak helyet adó "Lyceumot" Eszterházy Károly egri püspök építtette a XVIII. század második felében. A főpap a kor egyik legnagyobb csillagászát, a bécsi udvarban működő Hell Miksát kérte fel a Líceum tornyában helyet kapott csillagda kialakítására. Szintén ő jelölte ki 1776-ban, az egri délkört, amelyet a Csillagda padlóján carrarai fehér márványból rakatott ki.
Egyúttal meghatározta azt a pontot az épület falán, amelyen át a nap besütve, a csillagászati délben pontosan párhuzamos a meridiánnal.
Az évszázadok során a napsugaraknak utat engedő rést befalazták és a helye feledésbe merült. Zétényi Endre viszont újra kijelölte a pontot, ennek köszönhetően ismét pontosan mutatja a delet az egri linea meridionalis, vagyis a délvonal.
A megemlékezésen megkoszorúzták az 1993-ban elhunyt Zétényi Endre emléktábláját a tudós leszármazottai, egykori kollégák, barátok és tanítványok.
MTI - fideszfrakcio.hu