Nagy és stabil jólét: Már csökkennek a reálkeresetek

2004. október 19. · eredeti forrás

Már a Mellár Tamás eltávolítása utáni Központi Statisztikai Hivatal is azt volt kénytelen közzétenni honlapján kedden, hogy az év első nyolc hónapjában a bruttó nominális "átlagkereset" 8 százalékkal, a nettó "átlagkereset" 7 százalékkal nőtt éves szinten; ez 7,1 százalékos infláció mellett 0,1 százalékos reálkereset-csökkenést jelent. Arról nem szól a fáma, hogy vajon a kis keresetűek rontották vagy javították a fizetés átlagos emelkedését, azaz "átlagosan" jobban vagy rosszabbul jártak-e mint a magas jövedelműek.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az év első nyolc hónapjában 141 400 forint volt; a versenyszférában dolgozók átlagosan 134 500 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 158 200 forintot kerestek. A bruttó nominális keresetek a versenyszférában 9,7 százalékkal, a költségvetési területen 5,3 százalékkal nőttek egy év alatt.

A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91 500 forintnak felelt meg a vizsgált időszakban. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 68 800, a szellemi foglalkozásúaké 118 200 forint volt.

A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ág, ágazat továbbra is a pénzügyi tevékenység volt, 309 200 forintos átlagkeresettel. A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak voltak.

Arról nem szól a fáma, hogy vajon a kis keresetűek rontották vagy javították a fizetés átlagos emelkedését, azaz "átlagosan" jobban vagy rosszabbul jártak-e mint a magas jövedelműek. Ugyanígy arról sem szól a fáma, hogy vajon kiket érintett leginkább a nagyobb árdrágulás: az alacsonyabb vagy a magasabb keresetűeket.

[origo] - fideszfrakcio.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2