Az emlékezés fontos mérfőldköve a holokauszt 60. évfordulója, hat évtized után először nézett szembe a magyar társadalom őszintén a saját történelmével - mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke Szombathelyen egy kiállítás-megnyitón pénteken.
A Vas Megyei Levéltárban berendezett tárlat a szombathelyi zsidóság és cigányság deportálásának állít emléket.
A Soá és pharrajimos című kiállításon 23 tabló mutatja be a Vas megyei zsidók és romák életét az első világégést követően. (A héber soá megsemmisülést jelent, a cigány pharrajimos jelentése elpusztítani. Mindkét kifejezés a holokauszt szinonimája.)
A fennmaradt dokumentumok érzékeltetik az antiszemitizmus jelenlétét és a zsidótörvények hatását a helyi társadalomban, majd a német megszállás utáni gettósítást és deportálást. A tárlókban elhelyezett liturgikus tárgyak az egykor sokszínű vallásos életet reprezentálják. Vas megyéből csaknem négyezer zsidót deportáltak.
Most zajlik a holokauszt magyarországi áldozatainak név szerinti azonosítása. A hatszázezer áldozatból eddig mintegy 80 ezer embert sikerült nevesíteni - mondta a tárlat megnyitóján Varga László, a budapesti Holokauszt Emlékközpont tudományos igazgatója.
Ebben a munkába nagy segítségünkre vannak a helyi kutatások eredményei - tette hozzá a szakember.
A trianoni békeszerződés után több ezer cigány élt Vas megyében. A helyi hatóságok elsősorban igazgatásrendészeti, közegészségügyi és kriminalisztikai problémaként tekintettek rájuk.
1944-ben, a nyilas hatalomátvételt követően, november 3-án gyűjtötték össze a megyei cigányság nagy részét Szombathelyen, majd Dachauba és Ravensbrückbe szállították őket. Hasonló sors várt rájuk is, mint a nácizmus többi áldozatára.
A december 3-ig látogatható kiállítást a szombathelyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság, a Vas Megyei Levéltár és a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága rendezte.
MTI - fideszfrakcio.hu