A Gulag kényszermunka-táborokról, a második világháborúban szovjet fogságba hurcolt magyarok elhallgatott történetéről, valamint a totális diktatúrák leleplezésében fontos szerepet játszó Arthur Koestlerről rendez időszaki kiállítást 2005-ben a budapesti Terror Háza Múzeum - tájékoztatta Schmidt Mária főigazgató csütörtökön az MTI-t.
A szovjetunióbeli kényszermunka áldozatainak emléket állító, az elhallgatott szovjet fogság történetét megörökítő "Magyar tragédia 1945 - Jaj a legyőzötteknek! - Rabszolgasorsra kényszerítve" című tárlatot február 25-től láthatja a közönség.
A kiállításon bemutatják azt a dokumentumgyűjteményt, amelyet írott visszaemlékezésekből, illetve a túlélőkkel készített beszélgetésekből állított össze a múzeum.
A második világháború ideje alatt mintegy hétszázezer magyar került szovjet fogságba. A hatalom birtokosai 1945-től kezdve évtizedeken át azt a hamis látszatot keltették, hogy szovjet fogságba csak harci cselekmények közben elfogott katonák kerültek, akiket a szovjetek még a békekötés előtt "nagylelkűen" visszaszállítottak Magyarországra - mondta Schmidt Mária.
A foglyok csaknem egyharmada azonban kényszermunkára hurcolt civil volt, akik közül sokakat koholt vádak alapján ítéltek el és hurcoltak a Gulag-táborokba. A hadifoglyokat és a civil internáltakat évekig dolgoztatták a Szovjetunió munkatáboraiban; az utolsó nagyobb fogolycsoportok csak 1955-ben térhettek haza.
A mostoha bánásmód és életkörülmények következtében, a szállítás során, illetve a gyűjtő-, tranzit- és a kényszermunkatáborokban több mint 200 ezer magyar lelte halálát.
A Terror Háza Múzeum másik, lengyel-német-magyar összefogással és európai uniós pályázati támogatással megrendezendő kiemelt kiállítása az Arthur Koestler-évhez kötődik.
"Az évszázad és a diktatúrák tanúja" címmel tavasszal nyíló tárlaton a világ legismertebb magyarjai közé tartozó íróegyéniségre emlékeznek, aki mindkét totális diktatúra leleplezésében fontos szerepet játszott - mondta Schmidt Mária főigazgató az intézmény korábbi évértékelő sajtótájékoztatóján.
A magyarul keveset író, ám jól beszélő és olvasó, magyar zsidó családban született Arthur Koestler (1905-1983) a Sötétség délben (1940) című leghíresebb regényében a szovjet tisztogatási perek politikai valóságát és lélektani hátterét tárta fel. Ez a műve segített az európai szabadságeszmény háború utáni újraértékelésében.
MTI - fideszfrakcio.hu