A tiszai cianidszennyezés szegedi levonulásának ötödik évfordulójára emlékezett Szegeden a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE) pénteken.
A Tisza partján, a Roosevelt téren rendezett eseményen mintegy harmincan vettek részt. Paulovics Péter, a CSEMETE Egyesület társelnöke szerint az egyik legfontosabb, hogy változtassanak azon a hozzáálláson, amely ezt a csekély érdeklődést eredményezi.
A veszély nem múlt el, hiszen azok a szennyező források, amelyek közül egy akkor "eldurrant", továbbra is ott vannak a Tisza vízgyűjtőjén, sőt újabbak is keletkeznek - mutatott rá.
"A Tisza egy sebesült folyó, amelyen ha ruha van, nem látszik a heg, de lehet, hogy egyszer majd nem tud felépülni" - tette hozzá.
Makrai László, a szegedi közgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke érdekes egybeesésnek nevezte, hogy a Kárpátokban lévő tiszai vízgyűjtőben, a hóban betárolt vízmennyiség jelenleg hat millió köbméterre rúg, ugyanúgy, mint 2000-ben "és akkor is a felmelegedés és eső miatt szakadt át az a gát, amely a tragédiát okozta".
Az önkormányzati képviselő úgy látja, hogy Romániának számos olyan pontja van, ahol potenciális szennyező források vannak: "kritikus a környezetvédelmi helyzet, nemcsak a technológia, hanem az intézményrendszer szintjén is".
A verespataki bánya több százszor nagyobb, mint a megemlékezésre okot adó nagybányai; gyakorlatilag a felhasznált cianid mennyisége naponta annyi, mint amennyi a szennyezés idején érkezett, ezért a Tisza és a Maros is veszélynek van kitéve - mondta Makrai László.
MTI - fideszfrakcio.hu