A Nemzetbiztonsági Hivatalnál 74 százalék, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 63 százalék, az Információs Hivatalnál pedig 67 százalék azon vezető beosztású munkatársak aránya, akik 1990. február 14. előtt kerültek állományba - mondta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese pénteken a Békés megyei Eleken tartott sajtótájékoztatóján.
Ennek az adatnak szerinte azért van jelentősége, mert azt mutatja, hogy az MSZP ügynöktörvény-javaslata "milyen kifordított világról akarja lerántani a leplet".
"Miféle nyilvánosság-törvény az, amely az egykori titkosszolgálati vezetők nagy részéről nem rántja le a leplet, ellenben az ő általuk beszervezett, bezsarolt ügynököket ki fogja teregetni a nyilvánosság felé" - tette fel a kérdést.
Pártja álláspontjáról azt mondta: "mi szó szerint a teljes nyilvánosság hívei vagyunk, illetve azt gondoljuk, hogy az ügynöki tevékenységnek következményekkel kell járnia".
A témában kibontakozott vitával kapcsolatban kijelentette: az egyik álláspont azt mondja, hogy a nemzetbiztonság érdekeit kell figyelembe venni, a másik az igazságosságot kéri számon, a harmadik álláspont képviselői pedig - és ide tartozik a Fidesz is - azt vetik fel, hogy miért nincs a törvénynek következménye.
A döntés nehézségéről szólva Répássy Róbert visszautalt a kilencvenes évek elejére, amikor a politikai elit olyan döntést hozott, hogy az egykori állambiztonságiakból a nem politikai rendőrségnél működő egységeket átveszik a demokratikus titkosszolgálatokhoz.
A fideszes politikus leszögezte, hogy vagy a teljes nyilvánosságot, vagy a nemzetbiztonsági érdeket kell figyelembe venni.
"A kettő együtt nem megy. Nem lehet egyszerre igazságosan dönteni és a nemzetbiztonsági érdeket figyelembe venni" - mondta Répássy Róbert.
MTI - fideszfrakcio.hu