A gazdasági és a szellemi szabadság nem választható el egymástól, Magyarország uniós csatlakozása azt célozza, hogy e kettő együtt fejlődjön - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök csütörtökön Budapesten.
Az államfő a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén felidézte, hogy Budapest a harmadik, amely Prága és Gdansk után otthont ad az alapítvány tanácskozásának. Mint mondta, ha ezen városokhoz egy-egy évszámot is kapcsolunk - Budapest 1956, Prága 1968, Gdansk 1980 - akkor az évszámok kifejezik ezeknek a népeknek a szabadságvágyát.
Hozzátette: ugyanakkor egy évszám hiányzik, amely nem köthető egy városhoz: 1989, amikor a régió nemzetei megszabadultak az őket elnyomó önkényuralmi rendszertől, s a vasfüggöny összeomlott. Ezután megindulhatott az erőszakosan félbeszakított demokratikus fejlődés rekonstrukciója.
A szerencsésebb sorsú Nyugat-Európában a legtöbben úgy gondolják, hogy az 1989 után szabaddá vált országokban a demokrácia is csak ekkor született. Mi úgy gondoljuk, ezer éve ugyanazon az úton járunk, mint a Nyugat, s nem rajtunk múlott, hogy ettől el kellett szakadnunk - hangsúlyozta Mádl Ferenc.
A köztársasági elnök szerint Európa újraformálása elképzelhetetlen lett volna a német egység nélkül, s a német egység nem születhetett volna meg, ha a mi régiónk nem nyerte volna vissza szabadságát.
Kitért arra, hogy napjainkban a nemzeti identitás egyre inkább a kultúra megőrzésében, fejlődésében jelenik meg. Ugyanakkor azok az értékek, jogok, amelyek sokáig nem voltak maguktól értetődők, ma már azok.
MTI - fideszfrakcio.hu