Miért hívják meteorológiai tavasznak?

2005. március 11. · eredeti forrás

A mérsékelt égövben négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszakra oszlik az év. A csillagászok a Nap látszólagos mozgása szerint határozzák meg az évszakok kezdetét. A csillagászati tavasz kezdetét a tavaszi napéjegyenlőség (amikor a Nap közvetlenül az Egyenlítő fölött delel) időpontja jelöli.

Ennek időpontja hajszálpontosan kiszámítható (idén például világidő szerint március 20-án 12:33:50-kor lesz), viszont minden évben változó.

Ugyanez vonatkozik a csillagászati nyárra (kezdete a nyári napforduló, amikor a Nap a Ráktérítő fölött delel), őszre (kezdete az őszi napéjegyenlőség) és télre (kezdete a téli napforduló, amikor a Nap a Baktérítő fölött delel). Ezek időpontja idén: június 21. 6:47:14; szeptember 22. 22:24:32; illetve december 21. 18:36:00.

Ezeknek a változó időpontoknak a használata azonban nagyon megnehezítené a hétköznapi munkát, ezért statisztikai megfontolásokból a meteorológusok leegyszerűsítették az évszakok kezdetének és végének kijelölését. Vették a három legmelegebb átlaghőmérsékletű hónapot (június, július, augusztus) és a három leghidegebb átlaghőmérsékletűt (december, január, február) és ezek lettek a nyári, illetve a téli hónapok. A fennmaradó hat hónapból lettek a tavaszi (március, április, május) és az őszi (szeptember, október, november) hónapok. Szintén a statisztikai számítások megkönnyítése miatt a "meteorológiai" évszak a kezdő hónap első napjától a záró hónap utolsó napjáig tart.

Ezért tehát a meteorológiai tavasz kezdete minden évben március 1-e lesz, függetlenül attól, hogy azon a napon dermesztő fagy vagy éppen ellenkezőleg, fullasztó kánikula uralkodik.

National Geographic

harmonet.hu - fideszfrakcio.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2