Feszültségek Lettországban

2005. március 16. · eredeti forrás

Összecsaptak az oroszbarát és a nacionalista tüntetők szerdán Rigában, amikor utóbbiak megemlékezést tartottak azokról a lett katonákról, akik a II. világháború idején a náci Waffen SS soraiban harcoltak - számoltak be róla hírügynökségek.

Mintegy húsz embert őrizetbe vettek a megmozdulás helyszínén, a lett főváros központjában található Szabadság Emlékműnél. A rendőrök akkor avatkoztak közbe, amikor a radikális oroszbarát Rogyina (Haza) mozgalom tagjai megpróbálták megakadályozni a Klubs 415 nacionalista csoport emlékmenetét és tojásokat dobáltak feléjük. Előzőleg mintegy 50 rendőr - több közülük lóhátról - figyelte, amint nacionalisták egy körülbelül százfős csoportja virágot helyezett el a Szabadság Emlékműnél. A megmozdulást a magát hazafiasnak tartó Visu Latvijail! (Mindent Lettországért) csoport szervezte.

A Rogyina tüntetői közül többen rabnak öltöztek és sárga csillagot viseltek. "Lettország a letteké" kiáltozták az emlékmű egyik oldalán összegyűlt nacionalisták, míg a másik oldalról, az ellentáborból a "Szégyen" és "A nácizmus nem fog megtörténni" - orosz nyelvű kiáltások hallatszottak.

Lettországban meglehetősen vegyes érzelmeket kavar a hitleri Németország fegyveres erőinek soraiban harcolt lett állampolgárok megítélése. Akik mellettük állnak ki, azzal érvelnek, hogy a náci Németország mégiscsak kisebb rossz volt, mint a sztálini Szovjetunió.

Moszkva 1940-ben szállta meg az akkor független Lettországot. Egy évvel később a balti állam német kézre került. A németeket 1944-ben verte ki a Vörös Hadsereg, és Lettországot ismét a szovjet tagköztársaságok közé sorolták be. A II. világháború harcaiban összesen 150 ezer lett halt meg.

MTI - fideszfrakcio.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2