Magyar Örökség Díjat adtak át a Magyar Tudományos Akadémián a legendás sárospataki kollégiumnak.
- A kollégium az nem a mai szóhasználattal élve egy bentlakásos intézmény, hanem több feladatot is ellát. Közgyűjteményeivel, könyvtárával, tudományos gyűjteményeivel olyan szellemi műhelyként működik, amely túlmutat egy egyszerű oktatási intézmény keretein - mondta el a Magyar Rádiónak Ábrám Tibor, a Tiszán Inneni Református Egyházkerület főgondnoka.
- Mit adott az innen kikerült diákoknak?
- 1531-ben, tehát a protestantizmus kezdeti évtizedeiben alakult a sárospataki Református Kollégium. A sárospataki Joó Akadémia nevelte a reformkor meghatározó politikusai közül Kossuthot, Szemerét, Coméniust. Legjelentősebb munkáit sárospataki évei alatt írta. Ne feledkezzünk meg a népfőiskolai mozgalomról, amelynek a jelszava az volt, hogy képzett paraszt fiatalokat a falunak. Nagyon sok haladó gondolata volt. Gondolunk itt a nőnevelésre, a jobbágykérdésre. Ők azt mondták, hogy Isten ellenes, biblia ellenes, szentírás ellenes a jobbágytartás. Nagy jelentőségű volt az 1810-ben bevezetett anyanyelvi oktatás. Megelőzte a reformkor ezen törekvését. Barczafalvy Szabó Dávidot említeném, aki a zongora szakunk megalkotója például. A nagy könyvtár, a tudományos gyűjtemények olyan nemzeti kinccsé vált, amelyeket határon belül és tengeren túlról is kutatnak tudósok.
- 45 év szünet után mennyien élvezhetik e szellemi műhelyben való tanulást?
- A gimnáziumban körülbelül 800-850 tanuló tanul, s tavaly indult általános iskola is, a teológián pedig 110 fiatal lelkipásztort képeznek. Sárospatak a református egyház számára hitvalló őseink szellemi és lelki örökségének egyik fontos helyszíne, ahol ismét megvan minden lehetőség arra, hogy a nemzetünk javát szolgáló fiatalokat neveljünk.
<i>Forrás: Karcsai Nagy Éva, Magyar Rádió</i>
fideszfrakcio.hu