Volt III/II-es a titkok őre

2005. április 9. · eredeti forrás

Ifjabb Apró Antal, a volt III/II-2/A osztályvezető-helyettesének beosztottja dönt ma is arról, hogy mely állampárti titkosszolgálati iratok kerülhetnek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, vagyis mely aktákat ismerheti meg a nyilvánosság. Herczeg Miklóst, a III/II-2/B egykori alosztályvezetőjét még a Horn-kormány idején nevezték ki titokszakértővé a Történeti Hivatalba.

A pártállam operatív tisztje, a cég embere határoz arról, hogy a cég beszervezettjei közül ki tarthatja meg inkognitóját, ki buktatható le - derül ki az egykori III/II-es csoportfőnökség névsorából.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába a Nemzetbiztonsági Hivataltól és az Információs Hivataltól kerülnek át az egykori titkosszolgálati iratok. Ám kutathatóvá, a nyilvánosság számára megismerhetővé csak akkor válnak, ha az irat visszaminősítése megtörténik. Ezt a munkát végzi többek között Herczeg Miklós, egykori III/II-2/B alosztályvezető, rendőr alezredes, ifjabb Apró Antal volt alárendeltje. Az állampárti titkosszolgálat működéséről a megfigyeltek és a megfigyelők személyéről csak a visszaminősített iratokból tájékozódhat a nyilvánosság.

A Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségének névsora alapján a 2-es osztályhoz tartozó 2/A osztályvezető-helyettese Apró Antal, ugyanakkor a 2/B alosztályvezetője Herczeg Miklós volt. A III/II-es csoportfőnökség a kémelhárítással foglalkozott. Ezen belül Apró és Herczeg osztályának Ausztria és NSZK volt a területe. Ifjabb Apró Antal karrierje a Németh-kormány idején - a köztársaságban - is töretlenül folytatódott, a már átszervezett titkosszolgálat kötelékében, 1990 februárjában a Nemzetbiztonsági Hivatal felderítő főosztályának vezetője volt. Herczeg Miklós pedig máig az egykori titkosszolgálatok - egykori munkahelye - iratainak kutathatóságáról dönt.

A cikk teljes terjedelmében a Magyar Nemzet szombati számában olvasható.

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2