Az orosz kulturális hatóság vezetője szerint a sárospataki református kollégium 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyvei "a legesélyesebbek a visszaadásra" a második világháború végén "elszármazott" műkincsek közül, de a küszöbön álló Győzelem napi ünnepségek táján nem ildomos felvetni a restitúciót.
"Népünk olyan nagy szenvedések árán szerezte meg a győzelmet a Nagy Honvédő Háborúban, hogy erről a témáról beszélni most egyszerűen etikátlan" - mondta Mihail Svidkoj kedden újságíróknak, miután megerősítette: az orosz kormány a múlt héten jóváhagyta a könyvek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet, amelyet hamarosan benyújtanak az alsóháznak.
Az orosz lépés előzménye, hogy a budapesti Országgyűlés nemrég külön határozatban nyilvánította ki: Magyarország soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan magyar területen előkerülő kulturális értéket, amely a második világháború következtében jutott oda és az orosz kulturális örökség részét alkotja.
Ezt a viszonossági deklarációt az orosz restitúciós törvény támasztja bármiféle visszaadási igény kielégítésének feltételéül.
A törvény szerint Magyarország, mint volt ellenséges állam, csak az egyházi szervezetek, illetve a nácizmus áldozatai értékeit kaphatja vissza a Szovjetunióba vitt műtárgyak ezrei közül. A sárospataki könyvek egyértelműen az első kategóriába tartoznak.
A törvény végül kompenzációt ír elő annak az intézménynek, jelen esetben a Nyizsnyij Novogorod-i Lenin-könyvtárnak a javára, amely a visszaadásra kerülő műkincset gondozta. Enélkül a duma aligha hagyná jóvá a visszaadásról szóló törvényt - vélték megfigyelők.
A liberális Svidkoj megismételte azt a véleményét, hogy a törvény (amelynek 2000-es átszerkesztésekor csak részben vették tekintetbe az alkotmánybíróság állásfoglalását) tökéletesítésre szorul. "Amíg azonban érvényben van, addig zokszó nélkül végre kell hajtani" - húzta alá a Roszkultura feje.
MTI - fideszfrakcio.hu