ÁSZ: hiányosságok az MTI-nél
2005. május 31. · eredeti forrás
A Magyar Távirati Iroda Rt. (MTI) működtetésére kialakított, speciális tulajdonosi megoldás célszerűtlen; a nemzeti hírügynökségnél tavaly megismétlődtek a korábbi szabályozási és társasági gazdálkodási hiányosságok - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely az általa készített jelentésről kedden tájékoztatta az MTI-t.
Az ÁSZ honlapján, szerdán hozza nyilvánosságra az MTI Rt. 2004. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről készített jelentését, amelyben úgy foglalt állást, hogy előző évi jelentésében megfogalmazott megállapításai, javaslatai és ajánlásai az MTI-nél "többségükben hasznosultak".
A jelentésről az ÁSZ által készített összefoglaló szerint a korábbi ellenőrzések után a jelenlegi vizsgálat megállapításai is igazolták a speciális tulajdonosi megoldás célszerűtlenségét. Az Országgyűlés, a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT), a Felügyelő Bizottság és az MTI Rt. elnöke között megosztott tulajdonosi irányítás és ellenőrzés törvényi szabályozása, a feladat- és hatásköri szabályozás pontosítása, valamint az Rt. alapító okiratának felülvizsgálata ennek ellenére 2004-ben is elmaradt - állapította meg a számvevőszék.
Az ÁSZ - amely a nemzeti hírügynökségről szóló törvény alapján évente ellenőrzi az MTI gazdálkodását - úgy látja: a korábbi együttműködési zavarok mellett újak keletkeztek, szükségtelen feszültséget, felesleges többletkiadásokat okozva a hírügynökségnek.
A számvevőszék szerint az állami támogatás, vagyis a működési céltámogatás társasági igénylésének, felhasználásának szabályozása tavaly sem készült el.
A követelményeknek való megfelelés a nemzeti hírügynökségi törvény felülvizsgálatát feltételezi. Emellett továbbra is aktuális feladat a hírügynökségi törvényben jelzett, a választási időszakban végzendő feladatokról szóló törvény megalkotása - állapította meg a számvevőszék.
A jelentés összefoglalójában az is olvasható, hogy a társasági működésben a szabályozás hiányosságai megmaradtak; a 2004-ben elkészült új SZMSZ-t a TTT határozata nélkül léptették életbe 2005-ben.
Az ÁSZ kifogásolta továbbá, hogy az MTI 2004-2007-es stratégiai terve nem határozza meg azokat a konkrét célokat és eszközöket, amelyek a közszolgálati feladatok ellátását, javítását szolgálják. A terv nem tartalmaz határidőkhöz kötött feladatokat és nem alkalmas a feladatokhoz rendelt döntéshozói felelősség meghatározására.
A középtávú célok teljesülésének elmaradása, az esetlegesen rosszul választott stratégia felelőssége egyedül a tulajdonosi jogokat gyakorló Országgyűlést, kedvezőtlen következménye pedig a költségvetést terheli - írta az ÁSZ. Megállapításai között szerepel, hogy a részvénytársaság árbevétele tovább csökkent, szervezete, működési költségei és ráfordításai nem igazodtak a csökkenő saját bevételekhez, miközben az MTI folyamatosan növekvő támogatásra tart igényt.
A számvevőszék a személyi jellegű költségek csökkentése érdekében 2004-ben végrehajtott csoportos létszámleépítés kapcsán azt állapította meg: a likviditási helyzetének javítása céljából kapott költségvetési támogatás célja nem érvényesült maradéktalanul; a létszámleépítéshez nem társítottak komplex, a létszámgazdálkodás egészét középtávon meghatározó teljesítményelvű szabályozást. A jelentés szerint a tervszerű ingatlangazdálkodás hiánya az MTI-épületek állagának romlásához és a lepusztult épületek kényszerű értékesítéséhez vezet.
MTI - fideszfrakcio.hu
KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2