A világ minden részéből, öt kontinens csaknem 30 országából érkezett több mint 200 tudós részvételével kezdődött meg Kecskeméten a VIII. Nemzetközi Szőlő-genetikai és - nemesítési Konferencia.
Az 1972 óta négy esztendőnként visszatérően más-más országban rendezett tudományos szakmai tanácskozás idei fő rendezője a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. Az intézmény a házigazda tisztet azzal az immár világhírű nemesítési munkával, s főként a csemegeszőlő nemesítésben elért eredményeivel érdemelte ki, amelyet a nagy elődök: Mathiász János, Kocsis Pál és Szegedi Sándor nyomán végez - hangoztatták többen a Tudomány és Technika Házában tartott nyitóülésen. Hajdú Edit szőlőnemesítő, a kecskeméti kutatóintézet osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a tudományos eszmecsere középpontjában a több mint egy évtizede ismert, de a szőlőtermesztésben világszerte most terjedő genetika alkalmazása áll. Kifejtette, hogy a több ezer éves termelési kultúra megújításában, a betegségekkel szemben ellenállóbb, nagyobb hozamú, egyszersmind gazdaságosabban művelhető új fajták előállításában fontos szerepe lesz a genetikai módszereknek. - Egyebek között azért, mert megkönnyítik a nemesítési módszereket és egyben felgyorsítják a nemesítés hosszadalmas folyamatát - tette hozzá. - A szőlőnemesítés végeredményét illetően többnyire 20-30 évvel kell számolni, a genetikai eljárások alkalmazásával azonban éveket lehet nyerni - mutatott rá. Hajdú Edit a genetikai kutatások eredményeinek jelentőségét egy példán érzékeltetve elmondta: egy kiváló fajtánál, amelynek egyetlen egy hibája, hogy a bogyók hamar rohadnak, nem kell sokáig kísérletezni a hagyományos nemesítési módszerekkel, hanem génsebészeti eljárással elég "kioperálni" a rothadásért felelős génrészt vagy beültetni egy ellenállóbb gént. A szőlőnemesítési és - genetikai kutatások legújabb eredményeit számba vevő, pénteken záruló nemzetközi konferencia résztvevői egyebek között ellátogatnak a kecskeméti kutatóintézetbe is.
MTI - fidesz.hu