Amennyiben - az ezt megerősítő szakmai és pénzügyi érvek alapján - a szétválás irányába indulnának el a folyamatok, ennek gyakorlati megvalósítása viszonylag sürgős feladat. Miközben ugyanis az OTK jogi értelemben hat évente, így legközelebb 2004-ben teszi lehetővé a régióhatárok módosítását, addig az EU oldaláról várható a jelenleg még rendkívül laza szabályozás jelentős szigorítása. Szakmai feltételezések szerint még az sem kizárható, hogy a már folyamatban lévő, a Tanács és a Parlament által jóváhagyandó rendelet a majdan csatlakozó országok számára a csatlakozás pillanatában kötelező, a jelenleginél kedvezőtlenebb feltételeket szab majd. Más oldalról ki kellene használni azt a lehetőséget, hogy az EU eddigi gyakorlata messzemenően toleráns, "befogadó" jellegű volt a tagországok már kialakult, az EU szabályoktól eltérő gyakorlatának kezelésében (a kivételek rendszere az EU-ban).
A fentiek alapján tehát amennyiben szándék és akarat van a régió szétválasztására, ezt mielőbb meg kell tenni, mivel a jogi szabályozásra való törekvés nyilvánvaló, és az várhatóan nem kedvezne a szétválásnak (hiszen jelenleg inkább a régiók növelése irányába folyik a döntés előkészítés).
Az elmúlt időszak magyar sajtójában megjelent főbb ellenvetésekkel szembeni argumentumok
<i>"Önálló fővárosi régió esetén Budapest egy fillérre sem számíthat"</i>
Ez így nem igaz. Budapest Objective 2 régióként részesülhet támogatásokban (lásd például Nyugat-Berlin esetét), illetve városként szerepelhet Urban programokban. Ezeken túl a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásokból jelentős összegeket nyerhet el Budapest különböző infrastruktúra-fejlesztési programokra (környezetvédelem, közlekedési infrastruktúra kialakítása). Hosszú távon Budapest nem jár rosszabbul a különválással (hiszen egy régióként mindenképpen elvesztené azt), ám Pest megye biztos, hogy jobban jár, ha önállóan alkot egy alacsony GDP-vel rendelkező régiót.
<i>"A Budapest köré szervezendő, a jelenleginél nagyobb, pénzügyileg önálló régió megfelelő keretet biztosít a főváros és környező települések, az agglomeráció fejlesztésének összehangolására." (Demszky Gábor nyilatkozata a francia központi régió tanulmányozásával kapcsolatosan)
"Budapest és a megye rengeteg szállal kapcsolódik egymáshoz, problémáik csak közösen oldhatók meg..." (Népszabadság 2002, június 5.)</i>
A régió különválása illetve egyben maradása esetén is szükséges és megoldható feladat az agglomerációs együttműködés. Ez elsősorban technikai kérdés: megfelelő közvetítő, koordinatív, esetleg közös intézmények létrehozása szükséges, amelyek a fejlesztések összehangolását szolgálják. Ezt az ajánlást fogalmazta meg lényegében az OECD Területi vizsgálatok kiadványa is, amely javasolja a fővárosnak, hogy horizontális partnerségre lépjen a szomszédos vagy a kevésbé közeli megyékkel és településekkel, horizontális együttműködést alakítson ki agglomerációjával. Ilyen gyakorlatot tapasztalunk az EU jelenlegi tagországai közül szinten minden olyan ország esetében, ahol a helyzet hasonló (Németország, Ausztria, Belgium).