Újabb környezetszennyezés a dorogi hulladékégetőnél

2005. július 11. · eredeti forrás

Pénteken déli egy órakor érkezett a bejelentés az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, hogy a dorogi hulladékégetőből reggel óta ismét szennyező anyagok folynak az Esztergom-Kertvároson keresztül futó Kenyérmezei-patakba.

A szervezet munkatársai a délután folyamán a helyszínen vizsgálták a szennyezést, mintát vettek az égető telepén gyűjtött csapadékvízből, a telepet elhagyó szennyezésből, a patakból és a meder iszapjából. A hulladékégető arról tájékoztatta a felmérést végző szakembereket, hogy "egy építés alatt álló kármentő medence vízzárósági próbájából származó szennyezetlen vizet -mennyisége 180-200 m3- engedtek a csapadékvíz-csatornába".

A Felügyelőség ezzel szemben a minták vizsgálatát követően megállapította, hogy "a csapadékvíz csatornából a Kenyérmezei patakba folyó víz, valamint a Kenyérmezei patak csapadékvíz csatorna betorkolás alatti vize a benzol tekintetében 2-szer magasabb szenyezést tartalmaz, mint ... az ivóvíz minőségére előírt határérték". Emellett a toluol is meghaladta a felszín alatti vizekre vonatkozó "B" szennyezettségi szintet. A patak Táti-Duna-torkolat előtti szakaszán a vizsgált anyagok koncentrációja a jelentés szerint "minden esetben az alsó méréshatár alatt volt".

Az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. hétfőn levélben a következőket írta Meggyes Tamásnak, Esztergom polgármesterének: "2005. július 8-án a délelőtti órákban az ONYX Kft. csapadékcsatornájából környezetszennyezést okozó anyagok jutottak a Kenyérmezei patakba és azon keresztül a Dunába. ...társaságunk 2005. július 8-tól folyamatosan elemzi az Esztergomi, Prímás-szigeten található Csápos I., II., III. és ablakos kútból kitermelt víz minőségét. A vízben eddig káros szennyezést semmilyen mértékben nem észleltünk."

A Vízmű levelében arról is tájékoztatott, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Komárom-Esztergom Megyei Intézete arra kötelezte az rt-t, hogy naponta laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizze a kutak vizében található benzol, toluol, etilbenzol és xilol mennyiségét. Ugyancsak az ÁNTSz utasítására -megelőző intézkedésként- leállították a szennyezéshez legközelebbi két kút, a Csápos I. és az ablakos kút üzemeltetését.

Hétfőn délután érkezett a Vízmű legújabb tájékoztatása a laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről, e szerint az esztergomi vezetékes vízben egyetlen anyag mennyisége se éri el az egészségügyi határértékeket. Az rt-vel párhuzamosan az ÁNTSz is végeztet laborvizsgálatokat.

A két, egymástól független, akkreditált laboratórium mellett Esztergom önkormányzata is felkért egy harmadik, ugyanilyen minősítésű szakértő labort, hogy vizsgálják meg az esztergomi csapvizet, valamint a felszíni vizeket hulladékégető csapadékvíz-kifolyójától egészen a városi Duna-szakaszig. Bár a különböző hatóságok eredményei megnyugtatóak, a város vezetői fölkészültek arra, hogy független vizsgálatokkal nyomon kövessék az eseményeket, a város ivóvizének változását, hogy elkerüljék a tavalyi szennyezést követően kialakult válsághelyzetet. Akkor a hulladékégető szennyezése elérte a város ivóvíz-hálózatát, és a cég késedelmes, hiányos, gyakran szándékosan megtévesztő tájékoztatása miatt egyik pillanatról a másikra kellett megtiltani a csapvíz fogyasztását és megszervezni Esztergom biztonságos, tiszta ivóvízzel történő ellátását. Meggyes Tamás és az önkormányzat azóta is szorgalmazza az ilyen szennyezések ellen biztonságot adó karsztvíz-bázisra történő átállást - mint az események mutatják, joggal.

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2