A K and H-botrány kronológiája
2005. augusztus 24. · eredeti forrás
A Fővárosi Főügyészség szerdán várhatóan vádat emel Kulcsár Attila és társai ellen különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt. Az MTI összeállítást készített az ügy előzményeiről.
2003. április 23. - Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban.
2003. május 8. - A PSZÁF helyszíni vizsgálatot tartott a K and H Banknál, a K and H Equities-nél a Pannonplast Rt. vizsgálata során tapasztalt pénzforgalmi és adatszolgáltatási visszásságok kiderítése érdekében, amelynek során először hallgatták meg tanúként Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét.
2003. június 16. - Ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét egy nappal azelőtt, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta a befolyás-szerzésről szóló felügyeleti határozatot. Eszerint a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalanul vette át az ellenőrzést a Pannonplast Rt. felett. A Felügyelet célvizsgálata megállapította, hogy 2003. január 30. és február 5. között több, függetlennek látszó, de kivétel nélkül a K and H brókercége, az Equities állandó és megkülönböztetett elbánásban részesülő ügyfélkörébe tartozó befektető összesen 1,2 milliárd forint értékben több mint 950 ezer darab Pannonplast-részvényt vásárolt a tőzsdén. A Britton Kft. tulajdonosai cáfolták a PSZÁF állításait.
2003. július 8. - A külföldön tartózkodó Kulcsár Attila ügyvédje kijelentette: védence elismerte, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően bánt a rábízott pénzzel, de együtt kíván működni a hatóságokkal az ügy felderítésében. Másnap Kulcsár bejelentette: nyomásgyakorlásra nyilatkozott úgy, hogy csak ő a felelős a sikkasztásért, így ezt visszavonja. A bróker szerint az ügyben több banki vezető is érintett.
2003. július 10. - Lemondott Rejtő E. Tibor, a K and H Bank vezérigazgatója és Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes, annak ellenére, hogy a bank a felső vezetők esetleges érintettségéről szóló sajtóhíreket a leghatározottabban visszautasította.
2003. július 17. - Kulcsár Attilát beidézte az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI), de ő nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán. Az ORFK ezért nemzetközi elfogatóparancsot, a Fővárosi Főügyészség pedig nemzetközi ügyészi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene. Az osztrák hatóságok az ORFK SZBEI munkatársainak közreműködésével még aznap Bécsben elfogták Kulcsárt és kiadatási őrizetbe helyezték.
2003. szeptember 7. - A bíróság elrendelte Rejtő E. Tibor, a K and H Bank lemondott vezérigazgatója előzetes letartóztatását sikkasztásban való bűnrészesség alapos gyanúja miatt. Bűnügyi őrizetbe került Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese és Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója, s előzetes letartóztatásba helyezték El Abed Hasszán szíriai állampolgárt is. Az ügyben gyanúsított másik szír állampolgár még augusztus 28-án eltávozott Magyarországról. A rendőrség gyanúsítottként kihallgatta a K and H volt osztályvezetőjét, valamint Kulcsár asszisztensnőjét is.
2003. december - Rejtő E. Tibort és Bitvai Miklóst tíz-tízmillió forint, Garamszegi Gábort és a szíriai El Abed Hasszánt harminc-harmincmillió forint óvadék ellenében jogerősen szabadlábra helyezték. Rejtő és Garamszegi házi őrizetbe került.
2004. március 30. - Kiadták Magyarországnak és hazahozták Ausztriából Kulcsár Attilát, akit előzetes letartóztatásba helyeztek.
2004. június 2-től a Fővárosi Főügyészségen vallomást tett Kulcsár Attila.
2004. június 9. - Az ORFK vizsgálati főosztályának gazdasági bűnözés elleni osztálya körözést adott ki sikkasztás miatt Kerék Csaba, a Britton cégcsoport magyarországi képviselője ellen, akit az ártándi határátkelőhelyen elfogtak, majd előzetes letartóztatásba helyeztek.
2004. szeptember 30. - A Budai Központi Kerületi Bíróság Kulcsár Attila előzetes letartóztatását ügyészi indítványra megszüntette, egyúttal szintén ügyészi indítványra elrendelte házi őrizetét. Egyidejűleg Kerék Csabát is házi őrizetbe helyezték.
2005. május 5. - A Pesti Központi Kerületi Bíróság a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás és más bűncselekmények miatt folyó büntetőeljárásban, az ügyészség indítványára, első fokú, nem jogerős határozatában, 38 magán-, illetve jogi személy vagyonát, vagyonrészét zárolta összesen több mint egymilliárd forint értékben. Július 12-én 31 esetben megszüntették az intézkedést.
2005. május 6. - Nyilvánosságra került: korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal megsemmisítette azt az 595 lehallgatási jegyzőkönyvet, amely Kulcsár Attila telefonbeszélgetéseit tartalmazták. Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár az MTI-vel közölte, hogy a selejtezések a jogszabályoknak megfelelően zajlottak.
2005. július 13. - A Fővárosi Bíróság megszüntette Kulcsár Attila házi őrizetét és vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
2005. augusztus 3. - Befejeződött a július eleje óta tartó iratismertetés a K and H-ügyben, az iratokat átszállították a Fővárosi Főügyészségre, s az ügyészségnek 90 napon belül be kell nyújtani a vádiratot. Kulcsár Attilát 20,8 milliárd forint elsikkasztásával, illetve 10,7 milliárd forint kár okozásával gyanúsítják.
Végül, miután szó sem esett esetleges politikai érintettségről, és, bár Hiller István tagadta, hogy az MSZP-ben válságstáb volna a Kulcsár-vádirat miatt, az MTI így fejezi be az összefoglalást:
2005. augusztus 14. - A Magyar Televízióban bemutatták a Kulcsár Attila kihallgatásáról szóló videófelvételt. 22-én a Legfőbb Ügyészség kijelentette, hogy nem ütköznek semmilyen írott jogszabályba a nyilvánosságra került vallomáskor alkalmazott ügyészi módszerek.
MTI Sajtóadatbank - fideszfrakcio.hu
KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2