Terrorizmusellenes konferenciának adott otthont szeptember 11-12-ig a Magyar Tudományos Akadémia épülete. A Batthyány Lajos Alapítvány és a Magyar Új Atlanti Kezdeményezés közös rendezésében megtartott, Harc a terrorizmus ellen címet viselő rendezvényen, politikusok, diplomaták, és történészek arra keresték a választ, hogy meddig nyúlnak a terrorizmus gyökerei és milyen konzekvenciák jelentkeztek a nemzeti-nemzetközi politikában szeptember 11. nyomán. A konferencián részt vett és előadást tartott Orbán Viktor, a polgári kormány miniszterelnöke, Vladimir Bukovsky világhírű történész, az angol követség képviseletében Gordon Reid, Hana Hubackova a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Kiszely Gábor történész, a Terror Háza szakmai igazgatója, Gorka Sebestyén az Euróatlani Integráció és Demokrácia Központjának igazgatója, Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetvédelmi Bizottságának alelnöke, Magyarics Tamás, a Magyar Atlanti Társaság főtitkára, valamint Nancy Goodman Brinker az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A konferencia megszervezésében és levezetésében Granasztói György, Szájer József, Szemerkényi Réka és Bába Iván működtek közre.
Bukovsky: Oroszország kétkulacsos politikát folytat
<i>Vladimir Bukovsky</i> előadásában a terrorizmusellenes harcban kibontakozó amerikai-orosz együttműködést kritizálta. A professzor rámutatott: ma az amerikai fél azt az Oroszországot fogadja el partnerként, s ezzel együtt huny szemet az emberi jogokat semmibe vevő gyarmati politikája felett amely a múltban jelentős szerepet játszott abban, hogy megvetették lábukat és hálózattá nőtték ki magukat a különféle terrorista mozgalmak.
Oroszország kétkulacsos politikáját elemezve a történész borúlátásának adott hangot Putyinék Irakkal nemrég megkötött 40 milliárd dolláros kereskedelmi megállapodását illetően is. Mint megfogalmazta: az egyezményre hivatkozva - egy iraki háború esetében - Oroszország jelentős kártérítésekre tarthatna igényt Amerikától, mondván az abban foglaltak végrehajtása Irak megtámadása miatt vált lehetetlenné.
A Cambridge-ben élő tudós az angol-orosz kapcsolatokban tapasztalható új trend létjogosultságát is kétségbe vonta. Élesen támadta például a brit miniszterelnök moszkvai felajánlkozását és Blair orosz útja során tett azon kijelentését, miszerint "örül az együttműködésnek, hiszen Oroszországnak hatalmas tapasztalatai vannak a terrorizmus leküzdésében". Ez utóbbi kijelentést Bukovsky nonszensznek nevezve arra emlékeztetett, hogy a politikai terrorizmus tulajdonképpen a szélsőbalos-bolsevik ideológia szülöttje. Ebből az álláspontból bírálta a történész a nyugati közvéleményt alakító médiagyakorlatot is, melynek révén - szerinte - az a látszat alakulhat ki, hogy a terrorizmus egyik napról a másikra ütötte fel a fejét.
Bukovsky, az általa "új hidegháborúnak" nevezett terroristaellenes kezdeményezés legitimitását a nyugati társadalmak ideológiai megosztottsága miatt is kétesnek tartja. Ezzel kapcsolatban jelezte: egy kimutatás szerint a brit muszlimoknak például negyven százaléka érez rokonszenvet valamiféle módon bin Laden irányában.
Orbán Viktor: leendő EU-tagként állást kell foglalnunk az amerikai-európai viszony problémás kérdéseiben is
<i>Orbán Viktor</i> a transzatlanti együttműködés és a terrorizmusellenes háború kapcsolatáról szólva elmondta: a Prágában útnak indított transzatlanti kezdeményezés - miután az elmúlt 10 év során végbement világpolitikai változások nyomán egyre inkább légüres térbe került -, szeptember 11. kapcsán új értelmet nyert. A volt kormányfő jelezte azt is: az együttműködés legerélyesebb szorgalmazói (geopolitikai okok miatt) a kicsiny kelet-közép-európai államok.
A polgári kabinet vezetője a küszöbön álló európai uniós csatlakozásunk okán felvetődő problémákra is felhívta a figyelmet. A polgári kormány vezetője, a legégetőbb feladatnak az amerikai-európai viszonyból következő kérdések megválaszolását tartva, elmondta: olyan ügyekben kell hamarosan állást foglalnunk, amelyeket az amerikai és az európai fél másként ítél meg. Ilyen kérdés például az: hogyan viszonyuljunk a közel-keleti, vagy az iraki kérdéshez.
Gordon Reid: Anglia az Egyesült Államok legszilárdabb szövetségese
<i>Gordon Reid</i> a terrorizmusellenes koalícióban vállalt angol szerepéről tartott előadásában az angol aktivitás okairól és a végrehajtott feladatokról értekezett.
A brit szerepvállalás gyökereiről szólva a diplomata utalt rá: Angliát nem csak angolszász orientációja kötelezte arra, hogy az USA oldalán jelentős szerepet vigyen, hanem erre predestinálta az a tény is, hogy az ország saját bőrén tapasztalhatta meg a terror esztelenségét.
A már végrehajtott feladatokra kitérve Reid megemlítette: Amerika afganisztáni akcióját megelőző légitámadásokból országa kivette a részét. Ugyanígy - mint rávilágított - az új afgán rendszer kialakításában is kijelölt helye van Angliának. Reid szólt még az angol humanitárius segélyekről, Anglia terrorizmus elleni harcban alkalmasnak bizonyuló hírszerzési tevékenységéről, és a szigetország azon politikájáról, amely hozzájárult ahhoz, hogy az ENSZ 373. számú határozata megszülethessen.
A cseh nagykövet hazája vállalásairól
<i>Hana Hubackova</i> a cseh diplomácia magyarországi vezetője Csehország terrorizmus elleni háborúban vállalt szerepéről nyújtott általános képet. Elmondta: Csehország azon túl, hogy az ENSZ-határozat pontjait maradéktalanul végrehajtja, konkrét feladatokat is magára vállal. Mint ismertette: országa Afganisztánban katonai kórházat állított fel. A nagykövetasszony felhívta a figyelmet arra is: a két hét múlva esedékes prágai NATO-csúcson a terrorizmus ellen viselt háború kérdése is napirendre kerül.
Németh Zsolt: szeptember 11. legfőbb következménye a kiszámítható politika
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, <i>Németh Zsolt</i> a szeptember 11-i események konzekvenciáit hat különböző aspektusból vázolta fel.
A merénylet <i>filozófiai következményeként</i> a bizottsági elnök a világ terrorizmussal kapcsolatos tudati átalakulását nevezte meg. Emlékeztetett arra: a Koszovó kérdésében korábban meglévő MSZP-s különvéleménynek most végképp nincsen helye, Magyarország semlegességét szorgalmazó indítványok szeptember 11. fényében ugyanis értelmezhetetlenek.
Németh az új típusú világrend fő jellegzetességének a <i>politikai kiszámíthatóságot</i> tarja. Ez utóbbit a nemzeti érdekek rehabilitációjának, az új ellenségkép megalkotásának, a nemzetközi szervezetek által kialakított szigorú standardoknak és a koalíciós együttműködésben meglévő hierarchiának tudja be.
A politikus szólt arról is: szeptember 11. <i>Oroszország</i> tekintetében a konfrontáció helyett az együttműködést hozta el.
A terrorizmus elleni harc <i>EU-s</i> vonatkozásában ugyanakkor kiemelte: Kelet-Közép-Európának új szerepet kell vállalni a transzatlanti együttműködésben, hiszen a régió érdeke azt diktálja, hogy az Egyesült Államok az öreg kontinenst ne értékelje le.
Németh jelezte: az események konzekvenciát hordoznak a <i>Balkánra</i> nézve is. Ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy a különböző balkáni csempészhálózatok tevékenysége a nemzetközi terrorizmus háttereként is szolgál. <i>Magyarországra</i> vonatkozó következményként Németh kiemelte: a nemzetközi koalícióban vállalt feladataink a térségben betöltött stabilizáló szerepünket is tovább erősítheti.
Kiszely a magyar állami terrorizmusról és a hálózat átmentéséről
<i>Kiszely Gábor</i>, a Terror Háza Múzeum szakmai igazgatója a magyar állami terrorizmus múltját értékelve a magyar politikai rendőrség alakváltozásait követte nyomon. Előadásában a történész igyekezett az állami terrorszervezetek egyes - a Belügyminisztérium Politikai Rendvédelmi Osztályától a III/III-as főcsoportig tartó - formái közötti kontinuitást kimutatni, egyszersmind jelezve azt is, hogy a hálózat a rendszerváltást követően sem vonult vissza teljesen.
Gorka Sebestyén a racionális és irracionális terrorizmusról és arról, hogy a nyugati világ még nem elég felkészült a totális harcra
<i>Gorka Sebestyén</i> - mint az Euróatlanti Integráció és Demokrácia Központjának vezetője - előadásában egyebek közt a következő kérdésekre kereste a választ: mi a terrorizmus?, a hidegháború befejezése óta milyen változásokon ment át a terrorizmus, s hogy készek vagyunk-e tulajdonképpen az "új terror" elleni harcra?
Gorka a terrorizmus fogalmával kapcsolatban megjegyezte: a világban mintegy nyolcvan különböző definíció terjedt el, egységes fogalmi meghatározás azonban nem létezik. Hozzátette azonban: a terrorizmussal kapcsolatos kutatások az elmúlt húsz évben óriási változáson mentek át, annak köszönhetően, hogy immár nem különböző szakterületek képviselői tanulmányozzák azt, hanem a politikatudományon belül tesznek kísérletet a feltérképezésére. Gorka maga a terrorizmusnak négy jellemzőjét emelte ki: a célorientáltságot, a kisebbségi pozíciót, az erőszakkal való fenyegetést és az illegitim működést.
A hidegháború óta bekövetkezett változásokat illetően a szakember elmondta: az elmúlt 10-15 évben, a nagyhatalmak kihátrálásával párhuzamosan, a terrorizmus mindinkább összefonódott a szervezett bűnözéssel. Ebből a szempontból értékelhető szerinte bin Laden jelenléte az ópiumban gazdag Afganisztánban.
A bekövetkezett változások között Gorka a terrorcselekmények számának csökkenését - amely véleménye szerint az elmúlt évek nemzeti-nemzetközi lépéseinek köszönhető - és a végrehajtott akciók növekvő hatásfokát is felhozta. A szakember - a terrorizmus válfajai között distinkciókat téve - racionális és irracionális terrorizmusról beszélt. A racionális válfajhoz tartozó csoportok, ezek között az ETA-t és az IRA-t említette meg - mint elmondta - költséghaszon-elemzéseket végezve határozzák meg a cél és az eszköz viszonyát. Ezek fő jellemzője - amint Gorka rámutatott - a tárgyalási alap megléte. A szakértő szerint a maga elé lehetetlen célokat kitűző irracionális terrorizmus ez utóbbival nem rendelkezik. A velük való egyezkedés és harc éppen ezért nehéz - tette hozzá.
Gorka azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy készen állunk-e az "új terrorizmus" elleni harcra, szkepticizmusának adott hangot. Mint rávilágított: számos kérdést illetően a sötétben puhatolózunk. Ez utóbbi következik egyrészt a terrorizmus természetéből (tudniillik a harc nem behatárolható csapatok ellen folyik), másrészt pedig a nyugati hatalmak felkészületlenségéből. Mint elmondta: Brüsszelben például szinte alig akad valaki, aki tud arabul, vagy ismeri a pastu nyelvet.
Simicskó István az információszerzés fontosságáról és az USA vezető szerepéről
<i>Simicskó István</i>, az Országgyűlés Nemzetvédelmi Bizottságának alelnöke, a NATO terrorizmus elleni háborúban betöltött szerepét boncolgatta. A politikus rámutatott: a terrorizmus ellen viselt háború az élet minden területén együttműködést követel. A merénylet bekövetkeztéig láthatatlan és ismeretlen elkövetők elleni küzdelem csak ezen a módon vezethet sikerre - tette hozzá.
A bizottság elnöke kiemelte: a siker főként információszerzésen - a terroristák céljainak, motívumainak és támogatókörének feltárásán - alapul. Mint utalt rá: a terrorista csoportok mentalitásának feltérképezése azért is roppant fontos, mert bár ők ismerik a nyugati gondolkodásmódot, mi szinte semmit nem tudunk róluk. Simicskó szerint az Egyesült Államok pozíciója megkérdőjelezhetetlen, hiszen ma ez az egyetlen olyan állam, amely birtokában van a kellő eszközöknek. Magyarország szerepére kitérve arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormányzat idején megkezdett hadreformok jelentősen hozzájárulnak az együttműködési képességünk erősödéséhez.
A Magyar Atlanti Társaság főtitkára szerint az Egyesült Államokban ma a magánélet ezer sebből vérzik
<i>Magyarics Tamás</i>, a Magyar Atlanti Társaság főtitkára az emberjogi korlátok Egyesült Államokbeli bevezetéséről tartott előadásában rámutatott: a múlt év őszén megalkotott úgynevezett Patriot Act-ben az az eddigiekkel gyökeresen szakító szemlélet nyert jogi formát, miszerint a biztonság még a szabadságnál is előrébb való. A lehallgatásokkal kapcsolatos jogszabályokat felülírták, minimalizálták a bíróságok engedélyezési hatáskörét, elfogadottá vált a határidő nélküli őrizetbe vétel - utalt Magyarics professzor az új jelenségekre. Az Atlanti Társaság főtitkára elmondta azt is: az elmúlt év során ismét élő joggá vált a szólásszabadsággal kapcsolatban még az az 1880-as években meghozott legfelsőbb bírósági határozat, mely rögzíti: amennyiben állambiztonsági veszély áll fenn, a szabadság ezen formája korlátozható.
Magyarics az általa bigbrotherizmusnak nevezett trendről szólva megjegyezte: a hatóságok - preventív célzattal - a magánszférát sem hagyják érintetlenül. Ezzel kapcsolatban felhozta: egy 2001 novemberében született jogszabály például az ügyvéd és megbízójának a kapcsolatáról rendelkezik abban az értelemben, hogy kettejük viszonyában milyen mértékű titkosság engedhető meg. Hozzátette azt is: az őrizetes és ügyvédjének beszélgetése bírósági végzés nélkül is bármikor lehallgatható. A banktitkossági törvény a Legfelsőbb Bíróság által eddig alkotmányosnak tartott rendelkezései is felpuhultak a legújabb gyakorlatban, az e-mail forgalom pedig kontrolláltá vált - jegyezte meg a szakember.
Brinker: Magyarország fokozhatná részvételét
<i>Nancy Goodman Brinker</i>, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete felszólalásában megtiszteltetésnek nevezte, hogy olyan konferencián jelenhetett meg, ahol előadó volt Orbán Viktor és Németh Zsolt is.
Az amerikai diplomácia vezetője, miután beszédében köszönetet mondott a magyar nép szeptember 11-e után megnyilvánuló együttérzéséért, kijelentette: a terrorizmus ellen viselt háború kimenetele ismeretlen, az Egyesült Államok azonban mégis eltökélt abban, hogy a megkezdett harcot sikerre vigye. Rámutatott arra is: hazája múlt év szeptember 11. óta olyan hadiállapotban lévő országnak tekinti magát, amely a neki szóló fenyegetésekkel szemben a maga fenyegetését állítja.
Nancy Goodman Brinker utalt rá: bár Magyarország koalíciós részvétele jóval az átlag fölötti, mégis úgy tartja: közreműködését tovább is fokozhatja. Így például katonai berendezéseket bocsáthatna a szövetségesek rendelkezésére, részt vehetne Afganisztán demokratizálási folyamatában és kivehetné részét a nemzetközi stabilizációs erő munkájában is - tette hozzá.
fidesz.hu