A megkülönböztetés minden formája ellen sztrájkoltak az izlandi nők hétfőn, holott a negyedmillió lakosú szigetországban már most is igen magas a nemek közötti egyenlőség.
A Nők napján tartott félnapos sztrájk a férfiak és nők bére közötti különbségre, a családon belüli erőszakra, valamint a nemek közti diszkriminációra volt hivatott felhívni a figyelmet, napra pontosan harminc évvel azután, hogy 25 ezer nő tüntetett hasonló célokért küzdve. A szervezők felszólították a nőket, hogy délután 2:08-kor hagyják abba a munkát a munkahelyeken, otthon pedig tegyék le a főzőkanalat és szakítsák félbe a nagymosást. Az Izlandi Feminista Társaság szerint ugyanis az izlandi nők fizetése csak 64,15 százalékát teszi ki a férfiakénak, így reggel 9-től délután 5-ig tartó munkaidőt tekintve ennyi bérért csak 14 óra 08 percig kell dolgozniuk.
Izlandon a nők egyenjogúságért vívott harca már komoly eredményeket ért el, a demonstráció szervezői szerint azonban további előrelépésekre van szükség. "A célok ugyanazok mint három évtizeddel korábban: bemutatni a nők étékeit és hozzájárulását az izlandi gazdaság fejlődéséhez" - mondta az egyik szervező. A többi északi országhoz hasonlóan Izland is büszke arra, hogy komoly lépéseket tesz a nemek közti egyenjogúság megvalósítása érdekében. Az utóbbi évtizedekben nagy mértékben nőtt a nők politikában való részvétele (1980 és 1996 között például női elnöke volt az országnak Vigdis Finnbogadottir személyében), bővültek a munkavállalási lehetőségeik. Jelenleg a parlamenti képviselők 33 százaléka nő, s a gyengébb nem 80 százaléka már mint munkavállaló szerepel az izlandi munkaerőpiacon. Korábban a szigetországban élő nők alig 50 százaléka dolgozott.
MTI - fideszfrakcio.hu