USA: új védelmi doktrína

2002. szeptember 20. · eredeti forrás

Az Egyesült Államok stratégiájában jelentős elmozdulás ment végbe a hidegháborút jellemző elrettentéstől az ellenséges államok és tömegpusztító fegyverek birtoklására törekvő terror csoportok elleni megelőző katonai fellépés irányába. Ezt a hangsúlyváltást fejti ki és indokolja a kormány harminchárom oldalas dokumentuma, amelyet pénteken tesznek közzé, de amelynek szövegét a The New York Times előre megszerezte.

Az anyag címe: Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiája. Ilyen tartalmú okmányt minden elnöknek be kell terjeszteni a kongresszusba. A Bush-kormánynak ez az első átfogó ismertetése külpolitikájáról.

A dokumentum - az ilyen nemzetbiztonsági stratégiák közül elsőként - leszögezi: az elnök nem engedi meg egyetlen országnak sem, hogy behozza az Egyesült Államoknak azt a nagy előnyét, amelyre a Szovjetunió felbomlása óta tett szert.

"Erőink elegendőek lesznek, hogy eltántorítsuk lehetséges ellenfeleinket abban a reményben folytatott katonai fegyverkezési törekvéseitől, hogy megelőzzék vagy utolérjék az Egyesült Államok hatalmát". Ez a kitétel inkább már Kínának, mintsem Oroszországnak szólhat.

A dokumentum érvelése szerint az Egyesült Államok szövetségeseket keres a terrorizmus elleni háborúban, de "nem fog habozni, hogy egyedül lépjen fel, ha szükséges, megelőző fellépéssel gyakorolja önvédelmi jogát".

A The New York Times egyenesen a hidegháborús feltartóztatás és elrettentés doktrínájának halotti bizonyítványát látja ebben.

A dokumentum elégedetten nyugtázza a rakétaelhárító rakétarendszereket korlátozó ABM-szerződés tavalyi felmondását, mivel az akadályozta az Egyesült Államokat abban, hogy kiépítse rakétavédelmi rendszerét. Felsorolja, mennyi veszéllyel jár, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról kötött szerződések sem tudták meggátolni Iránt, Észak-Koreát, Irakot abban, hogy ilyen fegyverekre tegyenek szert. A dokumentum leszögezi, hogy a nemzetközi büntetőbíróság joghatósága nem terjed ki az amerikai állampolgárokra.

Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiája című tanulmány leszögezi, hogy az Egyesült Államok nem használja fel erejét egyoldalú előnyök kikényszerítésére, hanem inkább a "szabad és nyílt társadalmak" bátorítására. Az értékeknek és az amerikai érdekeknek ezt az egységét "egyértelműen amerikai internacionalizmusnak" nevezi.

MTI - fidesz.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2