A magyarigazolványok sikere Erdélyben

2002. szeptember 26. · eredeti forrás

Kilenc hónap alatt a romániai magyarok mintegy ötödrésze, közel 290 ezer ember folyamodott magyarigazolványért - közölte keddi számában a Krónika című erdélyi napilap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnökségének kimutatását ismertetve.

Szeptember 15-ig 289312 romániai magyar folyamodott magyarigazolványért az irodákhoz. A 2002-es népszámlálás adatait alapul véve ez a szám a romániai magyarság 20,17 százalékát teszi ki. Az igazolvány iránti érdeklődés a Székelyföldön és azokon a közép-erdélyi településeken átlagon felüli, ahol a magyarság többséget alkot, vagy számottevő arányban van jelen. Az igénylők aránya a szórványvidékeken a legalacsonyabb.

Legnagyobb arányban a szilágysági magyarok kérvényezték az igazolványt, 30,12 százalékuk nyújtott be kérelmet. Őket a csíkiek követik 28,86 százalékkal, a beszterceiek 26,79 százalékkal, a gyergyóiak 24,98 százalékkal, és a Fehér megyeiek 24,93 százalékkal.

Az országos átlagot meghaladó érdeklődés volt Maros megyében, Háromszéken, Udvarhelyszéken és Nagybánya környékén is.

A rangsorban Bukarest a sereghajtó, ahol a magyaroknak csupán 5,51 százaléka nyújtott be kérvényt, aztán Temes, Szeben, Krassó-Szörény és Hunyad megye következik tíz százalékot nem sokkal meghaladó arányokkal.

Székely István, a kolozsvári központi tájékoztatási iroda vezetője a Krónikának elmondta: eddig mintegy ezer csángó kért magyar igazolványt.

Az igénylők közel 63 százaléka egyháztagságával igazolta jogosultságát. RMDSZ tagsági bizonylattal mintegy 27 százalékuk, magyar nyelvi bizonylattal pedig alig több mint 9 százalékuk jelentkezett.

A szeptember 15-i tanévkezdés előtt a romániai magyarok 20863 diákigazolványt, 3044 pedagógusigazolványt és 191 oktatói kártyát is kérvényeztek.

MTI - fidesz.hu (2002. 09. 24.)

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2