Magyarország mintegy háromezer-kétszáz polgármestere közül csupán egynyolcaduk vállalta és kapta meg a bizalmat, hogy három önkormányzati cikluson át szolgálja települését. Gémesi Györgynek vitathatatlanul oroszlánrésze van abban, hogy Gödöllőt napjainkban az öt legdinamikusabban fejlődő város között tartják számon.
<i>Szíjjártó Gabriella írása, www.szfo.hu</i>
2002.október.4
<i>- Miért hagyta el tizenkét évvel ezelőtt az orvosi pályát? </i>
- Korábban nem politizáltam, ám a rendszerváltáskor úgy éreztem, be kell kapcsolódnom a közéletbe. Mint ősrégi gödöllőit a városomért tenni akarás szándéka motivált.
<i>- 1990-ben még a képviselő-testület tagjai választották meg maguk közül a polgármestert. Miért éppen önt?</i>
- Leegyszerűsítve azt mondanám: mert nekem volt a legnagyobb hangom. Valójában jól ismerték az értékrendemet és aktivitásomat, ezért bíztak abban, hogy szem előtt tartom majd a helyi érdekek és értékek egyensúlyát.
<i>- Ilyenkor illik felsorolni, mit építettek három ciklus alatt...</i>
- Elsősorban közösséget próbáltam teremteni: olyan harmincezres kisvárost, ahová öröm hazatérni, mert jól érzi magát benne az ember. Ez pedig nem feltétlenül modern épületekben és infrastruktúrában mérhető. Lehet, hogy ősszel sáros lesz a gyerek cipője, mert elmaradt az utak aszfaltozása, de ehelyett az oktatás terén számos pluszfeladatot vállaltunk a kötelezőn felül, hogy diákjaink minél nagyobb esélyt kapjanak az életben. Megnyugtatásul hozzáteszem: a következő négy év programjában kiemelt feladatként szerepel az utak rendbetétele...
<i>- A polgármesterség mellett ön országgyűlési képviselő, bizottságok tagja, önkormányzati szövetségek és az MDF egyik vezető politikusa, a vívószövetség elnöke. Hogyan képes mindezt összehangolni?</i>
- Nem aprózódom el, mert egy rendszerben, egy értékrend szerint élek. A tisztségeim átfedésben vannak, hiszen elsősorban a sport és az önkormányzatiság ügyeivel foglalkozom.
<i>- De a nap önnek is csak huszonnégy órából áll....</i>
- ...és abból tizenhatot-tizennyolcat munkával töltök. Hozzáteszem: egy jól működő csapat segít.
<i>- Nem nehéz kiszámolni, hogy naponta alig hat-nyolc óra marad a családjára és pihenésre.</i>
- Amíg a három gyerek kisebb volt, kevesebbet vállaltam, hogy többet lehessek velük. Aztán ahogy "leváltak" a szülőkről, és valamennyi időm felszabadult, újabb kihívások kezdtek izgatni. Három évvel ezelőtt elváltam, s az akkor 15, 16 és 17 éves gyerekeink velem maradtak. Mindig önállóságra neveltük őket, így könnyen kialakítottuk az új életünket. Negyven-egynéhány évesen beálltam főzni a konyhába. Mert nem az a fontos, hogyan sikerült az étel, hanem a közös étkezés. A bevásárlást-főzést a mai napig magam intézem.
<i>- Hogyan bírja mindezt fizikailag?</i>
- Több mint harminc éve vívok, fiatalkoromban a válogatott tagja voltam. Mostanában azonban reggelente hattól hétig barátaimmal focizom. Az ember jól kikiabálja magát, rohangál, megizzad, aztán lezuhanyozik, s már el is múlt a feszültség. Szerencsére jól bírom a terhelést. A vagyonszerzésnél mindig jobban motivált az alkotás, az, hogy minél többet kiadhassak a szellemi-lelki felkészültségemből. Nekem büntetés volna munka nélkül élni.
<i>- A politika ad ma akkora sikerélményt, mint egykor a betegek gyógyítása?</i>
- A gyógyítás képessége a legnagyobb kegyelem az orvos számára, miközben tudja magáról, hogy ő nem Isten. Ezt a tehetséget a Teremtőtől kaptam, s igyekeztem jól használni. Azonban mindkét munkában tudomásul kell venni, hogy képtelen vagyok minden bajt orvosolni. Az állandó törekvés a lényeg.
<i>- Elképzelhető, hogy valaha visszatér még az orvosi pályára?</i>
- Tizenkét év óriási kihagyás a sebészetben, ezért ennek csekély a valószínűsége. Annak nagyobb a realitása, hogy az egészségügy menedzselésével és működtetésével foglalkozzam. Ezenkívül szeretném oktatóként továbbadni az elmúlt időszak tapasztalatait.
<i>- Két éve még az ellenfelei is elismerték, hogy karakán lépés volt lemondani az MDF alelnöki posztjáról azért, mert nem értett egyet pártja néhány döntésével. Nem sajnálta a pozícióját?</i>
- Ízig-vérig MDF-párti vagyok, meggyőződésem túlélt számtalan válságot, s most újra felfelé ívelő lendületben van. Akkoriban viszont hangot kellett adnom a kétségeimnek, s közben egyáltalán nem féltettem a pozíciómat. Hittem, hogy az addigi teljesítményem alapján odafigyelnek, és adnak majd a szavamra. Hála Istennek, így történt.