A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak az 1940-es katyni vérengzés áldozatainak hozzátartozói - jelentette be pénteken a családtagok ügyvédje.
1940-ben Joszif Sztálin szovjet vezető parancsára 22 ezer lengyel tisztet és katonát végeztek ki az oroszországi Katyn mellett egy erdőben, az ukrajnai Harkivban és a fehéroroszországi Mednojéban. Valamennyiüket azután ejtették foglyul, hogy a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én megszállta Lengyelország keleti tartományait, amint arról a náci Németországgal megállapodtak az alig egy hónappal korábban megkötött Molotov-Ribbentrop-paktumban. A Szovjetunió évtizedeken át a hitleri erőket vádolta a tömeggyilkossággal, csak 1990. áprilisában ismerte el a Szovjetunió felelősségét Mihail Gorbacsov szovjet államfő. 2004 szeptemberében azonban az orosz katonai főügyészség lezárta az ügyet 14 évi vizsgálat után, és nem volt hajlandó azt sem háborús bűnnek, sem emberiesség elleni bűntettnek minősíteni, hanem köztörvényes bűntettként, ezáltal elévültnek könyvelték el.
Roman Nowosielski ügyvéd szerint nem indult eljárás Oroszországban, hogy megtalálják a vérengzés felelőseit és ez megsérti az európai emberi jogi konvenciót, valamint az alapvető szabadságjogokat. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete, amely a náci és kommunista bűnök után nyomoz, megdöbbentőnek nevezte, hogy a katyni mészárlással kapcsolatos orosz vizsgálat dossziéi a mai napig titkosak.
MTI - fidesz.hu