Ki kell adni azokat az anyagokat, amelyek akkor keletkeztek, amikor 1986 májusában Budapesten a csernobili katasztrófa után emberek százait vizsgálták meg, milyen mértékű sugárzást kaptak - mondta Péterfalvi Attila egy televíziós műsorban.
Az adatvédelmi biztos a Duna II - Autonómia új műsorának, a Civilfórumnak nyilatkozott kedden este. A műsor szerkesztője maga is azok között volt, akik annak idején Lengyelországban az átlagosnál nagyobb sugárterhelést kaptak, és néhány éve hiába próbálták megtudni a mért adatokat a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI), ott ugyanis az akkor megvizsgáltak személyiségi jogainak védelmére hivatkozva nem kaptak tájékoztatást.
Péterfalvi Attila a televíziós műsorban elmondta, hogy név nélkül ki lehet adni, hány személyt vizsgáltak, milyen állampolgárok voltak és ezek a személyek mekkora sugárterhelést kaptak. A műsorban a KFKI egyik munkatársa is jelen volt, de ő fizikusként nem nyilatkozott az adatok további sorsáról.
A vizsgálatokat akkoriban a KFKI-ben és a Sugárbiológiai Intézetben végezték el magyar állampolgárokon, akik a katasztrófa idején kiküldetésben, szolgálati úton vagy ösztöndíjjal voltak a Szovjetunióban és Lengyelországban. A két intézetben nemzetközi egyezmény alapján sok ukrán, belorusz és orosz személyt is megvizsgáltak, hogy milyen sugárterhelés érte őket.
A csernobili tragédia áldozatainak számáról a mai napig csak becslések vannak, amelyek igen nagy eltéréssel határozzák meg - 4.000 és 400.000 - a közvetlen és közvetett hatások miatt elhalálozott emberek létszámát. Nem tudni pontosan, hány magyar áldozatott szedett a robbanás azok közül, akik akkor Kijevben vagy a Csernobil környékén tartózkodtak, és hányan haltak meg a kamionsofőrök, vagy a sugárszennyezett vasúti vagonokat tisztító munkások közül.
MTI - fidesz.hu