Magyarország külpolitikájában nem foglalkozik az emberi jogok érvényesülésével, nem látunk előrelépést ezen a területen - nyilatkozta az MTI-nek Fodor Márk, az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója kedden.
A szervezet Londonban kiadott éves világjelentéséről tartott budapesti sajtótájékoztatója után Fodor Márk az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország kétoldalú kapcsolataiban nem látnak előrelépéseket.
Mint mondta, azt szeretnék, ha politikai vezetők találkoznak egymással, akkor ne csak a gazdaság legyen a téma, hanem a magyar politikusok az emberi jogokról is ejtsenek szót. Hozzátette: nem látják azt, hogy Magyarország kezdeményezésére bárhol felvetették volna az emberi jogok helyzetét.
Elmondta: a környező országokkal ezt a területet nem tudják összehasonlítani, de hangsúlyozta, hogy számos nyugat-európai ország külpolitikájának aktív része az emberi jog.
A sajtótájékoztatón egyebek között feltették a kérdést, hogy amikor Gyurcsány Ferenc Tony Blairrel tárgyalt, akkor miért nem szerepelt a napirenden az a terrorizmus ellenes törvény, amely Angliában lehetőséget ad arra, hogy bírósági tárgyalás nélkül határozatlan ideig lehessen súlyosan korlátozni az emberek szabadságát.
Ugyancsak megkérdezték, hogy hogyan tudja garantálni a kormány, hogy nem kerülnek "rossz kézbe" az iraki kormánynak ajándékozott magyar tankok.
A világjelentés Magyarországról szóló fejezetével kapcsolatban Fodor Márk az MTI-nek azt mondta, hogy az elmúlt évekkel összehasonlítva változások történtek a szegregált oktatás területén, most már foglalkoznak vele, a miniszteri biztosi poszt létrehozása is pozitív eredmény. Úgy fogalmazott: az a nagy kérdés, hogy mivel állnak elő a probléma megoldására.
Az AI sajtóközleménye szerint az elmúlt évben is változatlanul előfordultak romák és más kisebbségek elleni atrocitások Magyarországon.
"Az élet minden területén folytatódik a romákkal szembeni megkülönböztetés. Hivatalos helyekről is elismerik, hogy az iskolákban a diszkrimináció-ellenes törvények dacára fokozódott a roma gyerekek szegregációja: egynegyedüket ma is elkülönítve oktatják. A roma népesség az oktatásban, az egészségügyben és lakáskörülményeiben egyaránt hátrányos megkülönböztetést szenved el. A nők elleni, családon belüli erőszakot tiltó vagy megakadályozó törvény meghozatala késik" - olvasható a dokumentumban.
Az AI szerint vezető politikusok nyilvános kijelentései és a média hozzáállása is erősítette a rasszista és intoleráns tendenciákat.
Ezek között említik, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, - februárban - elnézést kért, amiért a szaúdi futballcsapatról a következő kijelentést tette: "a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt".
A sajtóanyag egyebek között kiemeli, hogy az Országgyűlés 2003-as határozatát, miszerint készüljön nemzeti stratégia a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére, máig nem hajtották végre teljes mértékben. Elhalasztották annak a törvénytervezetnek a tárgyalását, amely az erőszakos partnert időlegesen távol tartaná a közös tulajdonban lévő lakhelyétől. Az erőszakot elszenvedett nőknek menedéket nyújtó egyetlen budapesti krízisközpont csak részlegesen működik, és új menedékhelyeket nem hoztak létre.
MTI - fidesz.hu