Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javasolja a kormánynak, hogy dolgozzon ki átfogó egészségpolitikai koncepciót, amelyben meghatározza a magántőke, a magánvállalkozások szerepét, szakmai területeit, az állami támogatások alapelveit, és mindezek alapján szabályozza a szakellátások működésének rendszerét - olvasható a számvevőszék MTI-nek szerdán megküldött jelentésében.
Az ÁSZ azt vizsgálta, hogy az egészségügyi szakellátások privatizációjának kialakult gyakorlata mennyiben illeszkedik az egészségpolitikai célkitűzésekhez, és az egészségügyi szakellátásban eddig megindult, illetve lezárult folyamatok hatására javult-e a betegellátás, és megfelelően hasznosult-e az állami illetve önkormányzati vagyon.
Az 1993 és 2005 között végzett ellenőrzések során a számvevőszék arra a megállapításra jutott, hogy ezen időszak kormányprogramjai a magánvállalkozások megjelenését és a tőkebevonást tartották az egyik megfelelő eszköznek a költséghatékonyabb ellátórendszer kialakításához. A programok és az azokra épülő intézkedési tervek, cselekvési programok azonban nem határozták meg a magánszolgáltatók bevonásának célját, szerepét, szakmai és területi megoszlását, az ellátó rendszer struktúraátalakítását.
Mindezek következtében a 90-es évek elején megindult spontán folyamat az egészségügyi szakellátásban ma is így zajlik és megmutatkozik a törvényi garanciák hiánya - írja az ÁSZ.
A dokumentum kitér arra, hogy az Egészségügyi Fejlesztési Hitelprogramban elkülönített, a munkavállalói tulajdonszerzésre és a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésének támogatására szánt pénzekből a tulajdonszerzésre elkülönített 25 milliárd forintból nem használtak fel pénzt, azt a Sikeres Magyarországért Hitelprogram önkormányzati részéhez csoportosították át. A technikai fejlesztésre szánt 15 milliárd forintból pedig másfél év alatt 2,6 milliárdot vettek igénybe.
A vizsgált alvállalkozói, működtetési szerződések pontos, számszerűsíthető, az ellátás minőségére vonatkozó követelményeket elvétve tartalmaznak - állapítja meg továbbá a jelentés. A helyszíni vizsgálatba vont intézmények több mint fele nem alakított ki minőségbiztosítási rendszert, ugyanakkor a minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező szolgáltatóknál a betegelégedettségi vizsgálatok végzése rendszeres volt, és a reuma-szakrendelésen az ÁSZ által végzett betegelégedettségi vizsgálat alapján a betegek a különböző tulajdonformájú szolgáltatók szakmai működésében kirívó különbséget nem tapasztaltak írja az ÁSZ-jelentés.
MTI - fidesz.hu