Az Európai Bizottság elnöke szerint a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcson olyan általános jellegű keretmegállapodást kellene elérni a bővítés finanszírozásáról, amelynek alapján a tizenötök rugalmasan tárgyalhatnak a tagjelöltekkel.
Az esti órákban kezdődő csúcsnak szentelt sajtóértekezletén Romano Prodi ismételten kiállt a bizottság bővítésfinanszírozási javaslatai mellett, amelyeket kiegyensúlyozottnak nevezett.
A csúcs egyik legfontosabb célja az, hogy a tagállamok megállapodásra jussanak arról, mennyi pénzt hajlandók áldozni a bővítéssel összefüggésben a közös mezőgazdasági politikára (CAP). Ha ugyanis ez most nem sikerül, nagyon rövid idő maradna valamennyi részlet tisztázására - mondta Prodi.
Fontosnak nevezte, hogy a tagállamok ne tegyék függővé a bővítést a CAP reformjától. A brüsszeli csúcson ezért szerinte olyan elvi megállapodást kellene elérni, amely egyrészt biztosítaná a CAP fenntarthatóságát, másrészt a jelenlegi tagállamokéval azonos jogokat szavatolna az újonnan csatlakozóknak.
A csúcs központi témájával, a bővítés költségeivel kapcsolatban Prodi hangoztatta, hogy a bizottság által javasolt finanszírozási csomag maradéktalanul megfelel az 1999-es berlini csúcson meghatározott kereteknek és előirányzatoknak. A bővítés költségei e kereteken belül maradva is fedezhetők, "mostantól 2007-ig egyetlen centtel többre sem lenne szükség" - jelentette ki.
Utalt arra, hogy a teljes - tehát nemcsak a bővítés költségeit magába foglaló - keret az EU összesített GDP-jének mindössze 1,08 százaléka. És ez még némi biztonsági tartalékot is tartalmaz, amely akkor is lehetővé tenné a költségek rugalmas kezelését, ha esetleg romlanak a gazdasági feltételek. "Nem lesz költségrobbanás" - ígérte, a nettó befizető tagállamok ezzel kapcsolatos aggodalmaira utalva.
Prodi szerint a brüsszeli csúcson nem "végleges és hivatalos döntések" születnek, amelyeket befejezett tényként tárnak majd a tagjelöltek elé. Ehelyett a tizenötöknek olyan általános hivatkozási keretről kellene megállapodniuk, amelyből kiindulva a tagjelöltek is meghatározhatják álláspontjukat, és amelynek alapján a decemberi koppenhágai csúcsig folytathatók, illetve lezárhatók a csatlakozási tárgyalások. Elismerte ugyanakkor, hogy sok részletkérdésről kell még tárgyalni, ami időigényes lesz.
A bizottság mindenesetre olyan mandátumot vár az Európai Tanácstól, amelynek alapján eredményes tárgyalásokat lehet folytatni a tagjelöltekkel a koppenhágai csúcsig hátralévő időben. Nincs azonban szükségterve arra az esetre, ha Brüsszelben nem születne megállapodás - jelentette ki Prodi.
Az elnök nem volt hajlandó állást foglalni Jacques Chirac francia államfőnek azzal a felvetésével kapcsolatban, amely szerint a pénzügyi kérdésekről folyó vitákat ki kellene terjeszteni a Nagy-Britanniának 1984 óta járó költségvetési visszatérítés ügyére is. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy ezt a problémát nem volna szabad összefüggésbe hozni a bővítés finanszírozásával.
Hasonlóan kitérő választ adott arra a kérdésre, mi a véleménye Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfőnek, az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnökének arról a javaslatáról, hogy az EU majdani alkotmányában a szervezetből való kilépés lehetőségét is rögzíteni kellene. A brüsszeli csúcs az állam- és kormányfők Giscard-ral tartandó találkozójával kezdődik, de Prodi szerint ezen csak általános jellegű eszmecserét folytatnak majd Európa jövőjéről, írásos előterjesztés nélkül.
Törökországgal kapcsolatban közölte: nem számít arra, hogy a decemberi koppenhágai csúcson kitűznék a vele folytatandó csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. Törvényhozási tekintetben Ankara óriási, történelmi jelentőségű előrehaladást tett, de az EU-tagság koppenhágai ismérvei nemcsak a megfelelő jogszabályok meglétét, hanem azok végrehajtását is előírják - emlékeztetett Prodi, aki szerint ez utóbbi feltételnek Törökország még nem tesz eleget.
MTI - fidesz.hu