Súlyosabb lesz a lakosság adócsomagja
2006. július 11. · eredeti forrás
A kormány a költségvetés rendbetétele érdekében a lehető legszélesebb körben igyekszik kiterjeszteni az adóalapot, emiatt majdnem minden adó emelkedik. Mindent egy helyen.
Az adózók ugyan hozzászokhattak ahhoz, hogy évről évre változnak az adótörvények, azonban az idei, tegnap elfogadott törvénycsomag más, mint az elődei. Korábban ugyanis a részleteken finomított a kormány, reagálva a gazdaság aktuális rezdüléseire - például ha úgy látta, hogy az elviselhetőnél nagyobb méreteket ölt az adóelkerülés, akkor szigorított az adó elszámolásán. Idén viszont az adórendszer tetején eszközölt számos módosítást, a legkönnyebben áttekinthető, ugyanakkor a legszélesebb adózói kört érintő területen: az adókulcsoknál - írja mai számában a NAPI Gazdaság.
Abban is különbözik a korábbi évek törvényalkotásától a mostani, hogy év közben lépnek hatályba a módosítások; hagyományosan ezt a naptári év kezdetéhez igazítják, s csak néha, például a jövedéki adó esetében tértek el ettől. Most viszont szeptembertől változik az áfa, ugyanekkor emelkednek a munkavállalókat terhelő járulékok, szolidaritásnak álcázott társaságiadó-emelést hajtanak végre, s adót kell fizetni a kamatból és az árfolyamnyereségből származó jövedelmek után. Októbertől magasabb lesz az egyszerűsített vállalkozási adó terhe is, majd januártól immár a magánszemélyektől is elvárják a szolidaritást, akik kapnak a nyakukba még egy kis járulékemelést, miközben változik a jövedelemadó-tábla is. A vállalkozások pedig egy újabb adóalappal kell megismerkedjenek, ami után minimálisan elvárja az adófizetést az állam.
Ezek az új elemek, de terhet úgy is lehet növelni, hogy igazából nem emelik a kulcsokat. Egy tollvonással ad acta helyezték az ötéves adócsökkentési programot, így a vállalkozások nem számolhatnak a tb-járulék-csökkentéssel, illetve az egészségügyi hozzájárulás megszűnésével az év vége felé. S nem csak egyéves távlatban gondolkodik a kabinet: az iparűzési adó 2008-ra tervezett megszűnése is lekerült a napirendről (viszont bevezethetik az ingatlanadót, igaz, erről most még nem született döntés).
Látszik tehát, hogy a kormány a költségvetés rendbetétele érdekében a lehető legszélesebb körben igyekszik kiterjeszteni az adóalapot. Az intézkedések java a magánszemélyeket sújtja, még azok is, amelyek közvetlenül nem hozzájuk, hanem a vállalkozásokhoz kapcsolódnak: nyilván a foglalkoztatottak állományát csökkenti és a bérkiadásokon próbál megtakarítani a cégvilág. De az elmaradó beruházások miatt nem keletkező új álláshelyek is végső soron hasonló hatással lesznek.
A cégek számára a nyereség megadóztatásának változása komoly érvágás, de a tb-járulék-csökkentés jegelése hasonló mélyütésnek számít. A minimumadó miatt lényegében értelmezhetetlen lesz a veszteséges vállalkozás fogalma, ezt az adót ugyanis nekik is meg kell majd fizetniük. A házipénztár-adóval azok járnak rosszul, akik magas átlagos készpénzállománnyal rendelkeznek.
Az áfa a vállalkozásokat nem érinti, mivel visszaigénylik, legfeljebb likviditási problémákat okozhat az eddig a középső kulcs alá tartozó tevékenységet űzőknek, hogy 15 helyett 20 százalékot kell átmeneti időre befizetniük a költségvetésbe. A végfogyasztóknak értékesítőknél az esetleg visszaeső fogyasztás már érzékelhető bevételkiesést produkálhat. Az evások versenyelőnye a többi adózási formához mérten apadni fog, de még mindig ez lesz a legnagyobb nettó jövedelmet biztosító adótípus. Az idén debütált egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás egyelőre megúszta változás nélkül, kapott egy évet, hogy bizonyítson.
A lakosságnak a járulékemelés lesz a legfájóbb, ami több ezer forinttal mérsékli októbertől a nettó béreket. A kötelező kétszeres járulékalap nem annyira a tehernövekedés, mint inkább a potenciális adóellenőrzés miatt kellemetlen - akit idén 125, jövőre 131 ezer forintnál kisebb járulékalapra jelentenek be, annak nem kell megfizetnie a magasabb közterhet, viszont a munkáltatóra odafigyelhet az APEH.
Az áfaemelés főleg azok pénztárcáját zsugorítja, akik fogyasztásában az átlagosnál nagyobb arányt képviselnek az alapvető élelmiszerek, illetve a közüzemi kiadások (leginkább a gáz). Ilyen társadalmi csoportok a nyugdíjasok, illetve az átlag alatti keresettel rendelkezők. A kormány kivetette adóhálóját a tehetősebbekre is a szolidaritási adó bevezetésével: ezt csak részben, a járulékemelést viszont teljes mértékben kompenzálja viszont az szja-sávhatár jövő évi emelése. A dohányosoknak, illetve az alkoholtermékekkel lazítóknak a szeptemberi jövedékiadó-emelés keseríti meg az élvezet perceit. Az autósoknak pedig a teljesítményalapú gépjárműadó miatt kell elkezdeniük bőszen számolgatni.
NAPI online - fidesz.hu
KCMDB-be került: 2024-05-05, fidesz_hu_scraper_v2