A köztársasági elnök a kialakult helyzettel kapcsolatos álláspontját 2006. szeptember 18-án tett nyilatkozatában világossá tette. A nyilatkozat egyértelműen leszögezte, hogy a köztársasági elnöknek az Alkotmány a jelen esetben nem ad közjogi beavatkozási lehetőséget - olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.
A miniszterelnök és a Kormány nem a köztársasági elnöknek felelős, hanem az Országgyűlésnek. Csak az Országgyűlési képviselők többsége vonhatja meg a bizalmat a miniszterelnöktől és egyúttal a Kormánytól. Az Országgyűlést a köztársasági elnök csak akkor oszlathatja fel, ha az Országgyűlés tizenkét hónapon belül legalább négy alkalommal megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy ha a Kormány megbízatása megszűnik, és a köztársasági elnök által a miniszterelnöknek javasolt személyt negyven napon belül nem választja meg az Országgyűlés.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásával összefüggésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Alkotmány értelmében egyedül az Országgyűlés jogosult az Alkotmány módosítására, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Miután az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményét a hatályos Alkotmány nem ismeri, egy ilyen gyűlés a rendszerváltás óta fennálló alkotmányos berendezkedéssel összeegyeztethetetlen lenne. Az ideiglenes kormány intézménye szintén ismeretlen a magyar alkotmányos rendben - áll a köztársasági elnök állásfoglalásában.
fidesz.hu