Szerbiában kétnapos népszavazás kezdődött szombaton az ország új alkotmányáról.
Amennyiben megfelelő számú szavazó mond igent az alkotmány elfogadásáról szóló kérdésre, Szerbiának 103 év után ismét lesz saját alkotmánya. Az utolsó szerb alkotmányt még 1903-ban fogadták el, s azt a Szerb-Horvát-Szlovén királyság, illetve - az összetételét, területi kiterjedését tekintve többször változó - Jugoszlávia alkotmányai követték.
Ahhoz, hogy az utolsó jugoszláv - még 1990-ben Slobodan Milosevic egypárti rendszere idején elfogadott - alaptörvényt felválthassa a demokratikus, többpárti Szerbia alkotmánya, szigorú feltételnek kell teljesülnie: a szavazásra jogosultak 50 százalékának plusz egy főnek, vagyis 3 319 693 embernek az igenlő voksa kell hozzá. Azért, hogy ez meglegyen, nagy erők mozdultak meg: az összes számottevő párt - kormányon és ellenzékben lévő egyaránt - a voksoláson való részvételre és "igen" szavazat leadására buzdított az alkotmánytervezet szeptember 30-i elfogadása óta. Úgy tűnik, ennek meg is lesz a foganatja - a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szavazásra jogosultak több mint 70 százaléka elmegy szavazni, és döntő többségük rábólint az alkotmányra.
Ebben nem kis szerepe lesz annak, hogy a vezető szerb politikai erők hetekig sulykolták a választókba: Szerbia sorsáról döntenek, amikor elfogadják vagy elutasítják a Koszovót az ország elidegeníthetetlen részének minősítő alaptörvényt. Arra, hogy a több mint kétmillió lakosú, ENSZ-közigazgatás alatt álló tartományban már csak 100 ezer szerb él, nem sok szót vesztegettek. Egyetlen számottevő politikai erő sem ismerte be, hogy a Koszovót "védelmező" alaptörvénynek nagy valószínűséggel semmilyen hatása sem lesz a tartomány végleges státusáról szóló döntésre. Az sem merült fel a nyilvánosság előtt, hogy kétmillió, a helyi lakosság jóval több, mint 90 százalékát alkotó albán nem szerepel a szerbiai választói névjegyzékben, s nem szavazhat. Igaz, nem is akar - a koszovói albánok több mint tíz éve saját intézményrendszerük kiépítésével vannak elfoglalva, s évek óta bojkottálnak minden szerbiai szavazást. Ezért is hagyták ki őket a választói névjegyzékből.
Számottevő táboruk az alkotmánytervezetet elutasítóknak csak a Vajdaságban van. Ők különböző okokra hivatkoznak, így részben a tervezet társadalmi egyeztetés nélküli, antidemokratikus módon történt elfogadása, részben a kisebbségi jogok nem kellő védelme miatt. Szerbia gazdaságilag legjelentősebb, korábban széles körű törvényhozói, végrehajtói és bírói jogosítványokkal rendelkező tartományában a parlament elnöke, Bojan Kostres állt az alkotmánytervezetet elutasítók élére azért, mert az új alkotmány nem adja vissza a korábbi, Slobodan Milosevic elnök által elvett jogokat.
MTI - fidesz.hu