Árpád-kori sírok a székesfehérvári romkertben

2006. november 7. · eredeti forrás

A középkori királyi bazilikához tartozó, XII. századi kerengő falrészletei mellett kőbéléses, Árpád-kori sírokat tártak fel a székesfehérvári romkertben - közölte az ásatást vezető régész az MTI-vel.

Az már 1988-89-ben kiderült, hogy a Szent István által alapított középkori királyi bazilika déli oldalán volt egy kápolna, ahol a kerengő - árkádos folyosó - északi falát is feltételezte a Székesfehérvár középkori történelmét kutató Siklósi Gyula régész - mondta Biczó Piroska.

Tájékoztatása szerint a néhány hónapja tartó ásatás igazolta a feltételezést és a feltárás során sikerült felszínre hozni a kerengő északi falát, valamint annak több szép részletét, faragványokat, illetve a vörös márvánnyal borított mellvédet.

Az előkerült Árpád-korabeli kőtöredékek bizonyítják, hogy a kerengő a XII. században már állt. Feltárásakor kőbéléses, Árpád-kori sírok is előkerültek. Az, hogy melyik kinek a nyughelyeként szolgált, ma már kideríthetetlen. A prépostságon voltak ugyan dokumentumok a templomban, illetve a kerengőben és annak udvarán eltemetettekről, de azok az elmúlt évszázadokban megsemmisültek - mondta Biczó Piroska.

Hozzátette, hogy a területen nagy valószínűséggel csak a módosabb fehérvári családok halottait temették.

A sírok leletet alig tartalmaztak. Arra, hogy a történelem mely szakaszában történtek ott a temetkezések, egy másodlagos - a feltételezett eredeti helyszíntől kicsit távolabb előkerült - III. Béla korabeli, kettévágott, a halotti útra adott érméből következtet a szakember.

A feltárt kerengőszakaszok egy része látogatható is lesz. A bemutatás terveit még a télen elkészítik - mondta a régész.

MTI - fidesz.hu

KCMDB-be került: 2024-05-05, fidesz_hu_scraper_v2