Az Európai Unió által kezdeményezett határozatot, amely a kínzások, a nyilvános kivégzések, és a nyomorúságos börtönkörülmények miatt marasztalta el Észak-Koreát, 91-21 arányban fogadták el, 60 tartózkodás mellett. Első ízben szavazott ez ügyben igennel Dél-Korea képviselője. Korábban Szöul tartózkodott a hasonló szavazások alkalmából, vagy pedig részt sem vett rajtuk.
Észak-Korea elítélésére olyan neves személyiségek érkeztek az ENSZ-be, mint Elie Wiesel író, Vacláv Havel volt cseh államfő és Kjell Magne Bondevik volt norvég kormányfő. Jelentésükben felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg legalább 200 ezer embert tartanak "gulagokban" és az elmúlt 30 évben kétszer ennyien haltak meg az észak-koreai börtönökben. Egyúttal felszólították a világszervezetet, hogy ne csak Észak-Korea nukleáris fenyegetésére figyeljenek oda, hanem a világbékét ugyancsak veszélyeztető, az országból kiáramló menekültekre, valamint a kábítószer-kereskedelem és pénzhamisítás gyanújára is.
Észak-Korea ENSZ-nagykövetének helyettese a szavazást "az Egyesült Államok és csatlósai összeesküvésének" nevezte, a dokumentumot pedig "illegálisnak" minősítette. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak nem volt joga megszállni Irakot, létrehozni titkos börtöntáborokat, kínzóközpontokat, továbbá támogatni Izraelt a nyári, Libanon elleni háborúban.
MTI - fidesz.hu