Az EU segítheti a muzulmán demokráciát

2002. december 4. · eredeti forrás

Az Európai Uniónak túl kellene tennie magát a Törökországgal kapcsolatos amerikai nyomásgyakorlás miatti ellenérzésein, és el kellene fogadnia az Egyesült Államok e téren követett stratégiai céljait - írta szerdán a Financial Times.

A londoni üzleti lap kontinentális kiadásában közölt szerkesztőségi cikk emlékeztet arra, hogy az uniónak a jövő heti koppenhágai csúcson kell eldöntenie, ad-e időpontot Törökországnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Nemcsak a múlt hónapi választásokon győztes Igazság és Haladás (AKP) pártnak és a törökök háromnegyedének hő vágya ez, hanem az Egyesült Államok is azzal bosszantja az EU-t, hogy igyekszik közbenjárni Ankara érdekében.

Rövid távon Washington azt várja Ankarától - a NATO egyetlen muzulmán tagországától -, hogy bocsásson rendelkezésre további támaszpontokat és esetleg nyisson egy északi frontot, ha kitör a Szaddám Huszein iraki elnök megdöntésére irányuló háború. Stratégiai célja azonban az, hogy az ország épüljön be a demokráciák klubjába. Ez ugyanis bizonyítaná, hogy az iszlám összefér a demokráciával, és iránymutatásként szolgálna a Törökországtól keletre és délre elterülő autokratikus muzulmán országoknak, amelyeket jelenleg az a veszély fenyeget, hogy elsüllyednek az Oszama bin Ladent és a hozzá hasonló terrorista vezéreket "termő" mocsárban.

A brit lap ezért azt tanácsolja az EU-nak, hogy nyelje le az amerikai nyomásgyakorlás miatti ellenérzéseit. Szerinte könnyen lehet ugyanis, hogy az iszlám világban éppen a török kísérlet fogja átbillenteni a mérleg nyelvét egy reményteljesebb politikai jövő felé.

A kérdés lényegében úgy merül fel, hogy az iszlámbarát gyökerű AKP képes lesz-e kiteljesíteni Törökországban a demokrácia muzulmán válfaját. Ebben az esetben gyakorlatilag muzulmán demokrata párttá válna - a több nyugat-európai országban évtizedeken át hatalmon volt kereszténydemokrata pártok mintájára -, s így példát mutatna a másutt tevékenykedő iszlámbarát erőknek, amelyek gyakran ellenségesek a demokráciával szemben - véli a lap.

Elismeri, hogy ezzel együtt sem könnyű a választás az EU számára, amely három évtizede villantotta fel először a tagság lehetőségét Törökország előtt, de azóta is különféle eljárási kifogások mögé rejtőzik. Ankara azonban most tudja, mit várnak tőle: gyakoroljon nyomást a ciprusi törökökre annak érdekében, hogy kössenek kompromisszumot a görög cipriótákkal a hatalommegosztásról; reformálja meg az emberi, a demokratikus és a kisebbségi jogok terén követett politikáját; vessen véget a hadsereg kormány fölötti gyámkodásának.

A Financial Times úgy véli, hogy ha Törökország következetesen haladna előre ezen az úton, az EU nehezen zárkózhatna el felvételétől.

MTI - fidesz.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2