A csatlakozás a magyar befizetések mértéke, a versenyképesség megteremtésének fokozatossága és az érdekérvényesítés jogegyenlőség elvét háttérbe szorító szelleme miatt az első két-három évben nem fog "pozitív sokkot" okozni a magyar társadalomban. Mindez a Századvég Politikai Iskola Alapítvány szerdai, Az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyei és hátrányai című konferenciáján hangzott el, Budapesten.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem egyszerűen jogi és közigazgatási változást jelent, hanem egy olyan szociális, gazdasági és társadalmi lépést, amely a polgárok együttműködésén kell, hogy alapuljon - hívta fel a figyelmet Stumpf István politológus.
Az alapítvány elnöke, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere - utalva a legfrissebb felmérésekre, amelyek szerint a magyar társadalom 67 százaléka támogatja a csatlakozást - arra emlékeztetett, hogy az előző kormány jól végezte az integrációval kapcsolatos tevékenységét.
Stumpf István közölte: el kell érni, hogy Magyarországon mindenki úgy érezze, nyertese az uniós csatlakozásnak.
Martonyi János, az előző kabinet külügyminisztere figyelmeztetett: a csatlakozás az első két-három évben nem fog "pozitív sokkot" okozni a magyar társadalomban, az első érzékelhető ilyen jellegű hatások csak három-négy év után jelentkezhetnek majd.
A politikus aláhúzta: a következő időszak egyik legfontosabb kérdése Magyarország számára a versenyképesség lesz.
Úgy vélekedett, hogy indokolatlanul terelődött el a figyelem az uniónak való befizetések, illetve a visszatérítések ügyéről.
Emlékeztetett: korábban az unió előtt is elfogadottnak tűnt, hogy Magyarország a csatlakozást követő első években mérsékelheti befizetését vagy visszatérítésben részesül.
Martonyi János elmondta: ezzel szemben radikális változás következett be az unió fenti elvében, hiszen a jelenlegi helyzet szerint Magyarország az első három évben a különböző összesített pénzek mintegy 41 százalékát kapja meg, miközben 100 százalékos befizetővé válik.
Martonyi János ennek kapcsán a csatlakozó országok várható "rossz szocializációjára" hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy nem szerencsés, ha a jogok és kötelezettségek értékadó egyensúlya helyett az unió a kérlelhetetlen érdekérvényesítés elvét akarja végigvinni.
Az uniós csatlakozást nehezítő másik problémaként a magyar társadalom kettészakítottságát és a gyenge középosztályt említette.
Mint megjegyezte, a jelenlegi magyar társadalmi szerkezet nem tekinthető EU-konformnak.
MTI - fidesz.hu