Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke arra biztatta pénteken az Európai Unió tíz tagjelölt országát, köztük Magyarországot, hogy felvételük után igyekezzenek mielőbb csatlakozni a közös pénzügyi rendszerhez, az euróhoz.
Az EKB egynapos szemináriumot rendezett a belgiumi Genval kastélyában a tagállamok jegybanki alelnökei és a tíz tagjelölt központi bankjának elnökei részvételével a bővítési folyamat pénzügyi vonatkozásairól. A bevezető előadást Tommaso Padoa-Schioppa, az EKB alelnöke tartotta, a két fő hozzászólásra Járai Zsigmondot, a magyar és Leszek Balcerowiczot, a lengyel központi bank elnökét kérték fel.
Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy az EKB megállapítása szerint mind a tíz tagjelölt országban csökken a pénzromlás üteme, közelednek a közös pénzügyi rendszer maastrichti követelményeihez. A magyar bankelnök hozzászólásában elmondta, hogy Magyarország mielőbb, úgy 2007 táján szeretne csatlakozni az euróhoz, mert annak számos előnye lesz a gazdaság szempontjából. Növeli a vállalatok versenyképességét, csökkennek a kamatlábak, gyorsul a gazdasági növekedés. Lengyelország Balcerowicz szavai szerint reméli, hogy egy évvel korábban léphet be az euróövezetbe.
A bevezető és a hozzászólások után élénk eszmecsere bontakozott ki a tagjelöltek monetáris és árfolyam-politikájáról. Járai szerint az volt az általános megállapítás, hogy "Magyarország idén nagymértékben távolodik a maastrichti kritériumoktól, főleg a magas költségvetési hiány és a béremelkedések üteme folytán. A hozzászólók tarthatatlannak vélték ezt az irányzatot."
Duisenberg és Padoa-Schioppa egyaránt úgy foglalt állást, és az EKB által kiadott közleményben is az áll, hogy a tagságra kellően felkészült országok mielőbb lépjenek be az euróövezetbe is. "Én úgy éreztem, hogy ez kicsit váltás a központi bank gondolkodásában" - mondta Járai. A döntő többség egyetért abban, hogy minden tagjelölt tűzzön ki a maga számára időpontot is, mert ez ad kellő fegyelmező hatást a pénzügyi folyamatok, egyensúlyok alakításához.
A magyar munkaadó- és más gazdasági szervezetek minapi felhívásáról, hogy a jegybank elnöke mondjon le, Járai Zsigmond így nyilatkozott: Megértem, hogy sokaknak sérti az érdekeit a kialakult árfolyam vagy a gazdasági nehézségek. Mi úgy látjuk az MNB-ben, hogy a vállalatok versenyképességének romlásában az árfolyam-politika legfeljebb 20 százalékot jelent, a döntő tényező a béreknek a termelékenységnél lényegesen gyorsabb emelkedése. Nem helyes a világgazdasági nehézségeket, a béremelésből származó problémákat összekeverni az árfolyam-politikával és az MNB nyakába zúdítani minden gondot. Az országnak, a gazdaságnak, az állampolgároknak hosszú távon az az érdekük, hogy az infláció alacsonyabb legyen, s az MNB-nek a törvény is tiltja, hogy elősegítse az infláció emelkedését. Az EKB is azt mondja, hogy a gazdaság érdeke az árak stabilitása.
MTI - fidesz.hu