Akihito japán császár reményét fejezte ki, hogy az ország háborús halottai iránt érzett gyász a múlt jobb megértéséhez vezet.
Az uralkodó, akinek szerdán egy sajtókonferencián elhangzott szavait szombaton, 73. születésnapja alkalmából hozták nyilvánosságra, hangsúlyozta: "Mivel az idő múlásával egyre többen vannak azok, akik a háború után születtek, a háborús halottak iránti gyász gyakorlata segíteni fog nekik abban, hogy megértsék: ilyen világban és milyen társadalomban éltek a korábbi nemzedékek. Őszintén remélem, hogy a háborúval és a háborús halottakkal kapcsolatos tényeket továbbra is korrekt módon közvetítik azoknak a generációknak, akiknek nincsen közvetlen tapasztalatuk a háborúról, és így az a háborús pusztítás, amelyet mi átéltünk, soha többé nem fog meg megismétlődni."
A császár ugyanakkor kerülte azt a kérdést, hogy alattvalói miként róják le kegyeletüket, így nem került szóba a sokat vitatott Jaszukuni-szentély ügye sem. A háborús bűnösöknek is nyughelyül szolgáló sintoista szentélyben Hirohito 1975-es látogatása óta nem járt japán császár. Ugyanakkor Koidzumi Dzsunicsiro, Abe Sindzo kormányfő előde, minden évben elzarándokolt a Jaszukuniba, kiváltva ezzel Kína és Dél-Korea haragját, mert az egykor japán megszállás alatt lévő országok a japán militarizmus újjáéledését látták a látogatásokban. Abe Sindzónak, aki korábban védelmébe vette Koidzumit, sikerült némileg javítani Tokiónak Pekinghez és Szöulhoz fűződő viszonyát, arról pedig mindeddig nem nyilatkozott egyértelműen, hogy ellátogat-e a szentélybe, vagy sem.
Az idén júliusban a japán sajtó, a császári család egykori kamarásának feljegyzését idézve, megírta, hogy a néhai Hirohito, Akihito apja felháborodott azon, hogy 1978-ban a Jaszukuniba temették háborús bűnösök földi maradványait. Akihito ennek kapcsán elmondta, hogy apjával soha nem beszéltek arról, hogy miként kellene gyászolni a háborús halottakat.
MTI - fidesz.hu