Mélyponton a közbizalom

2007. január 9. · eredeti forrás

A magyar társadalomban a közbizalom a mélyponton stagnál - állapította meg a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya által vezetett vizsgálat.

Egy évvel korábbi vizsgálatukat 2006 szeptemberének második felében jórészt megismételve, 5000 állampolgárt kérdeztek meg szúrópróbaszerű kiválasztással közösségi munkások és önkéntesek az ország valamennyi megyéjében arról, mennyire bíznak meg a hivatalos intézményeinkben. A vizsgálat gyorsmérlege szerint a közbizalom részben stagnál, egyes elemeiben talán még tovább romlott a múlt évihez képest 2006-ban Magyarországon.

"Továbbra is a politikusok iránti bizalmatlanság a legdrámaibb. Azt gondoltuk, hogy a múlt évi mélypontot már nem lehet túlszárnyalni, de sikerült: a "Mennyire bízik a politikusokban?" kérdésre négy fokozatban lehetett válaszolni, és az elutasító válaszokat a megkérdezettek 88,4 százaléka jelölte meg. (Ezen belül 29,4 százalék a "nem nagyon" és 59 százalék az "egyáltalán nem" válaszok aránya.) Vannak vélemények, melyek szerint ez az eredmény a képviseleti demokrácia hazai csődjét jelenti" - állapították meg a vizsgálat vezetői.

Hasonlóan elutasítóak - de már szolidabb mértékben - a válaszadók a parlament iránti bizalom mértékét illetően: a valamilyen szinten elégedettek aránya a múlt évi 15 százalékról most szeptemberre már 13,5 százalékra csökkent.

Valamelyest erősödött a rendőrség iránti bizalom, 49,5 százalék ítélte meg bizalmát tekintve pozitívan ezt az intézményt. Vizsgálták még az igazságszolgáltatás, az önkormányzatok iránti bizalmi helyzetet is, de a 2006-os vizsgálat "bizalmi nyertese" a civil társadalom lett. Arra a kérdésre, hogy "Mennyire bízik a civil társadalomban, a nonprofit szervezetekben?", a válaszadók több mint a fele - 52,3 százalék - az "eléggé" és a "nagyon" válaszokat jelölte meg.

Ez azért is fontos jelenség, mert a vizsgálat másik két kérdése a helyi demokrácia esélyeihez kötődött. A "Mennyire tud befolyással lenni a lakóhelyét érintő kérdésekre?" - kérdésre a bizakodóbb válaszok aránya ("határozottan úgy gondolom", "valamennyire úgy gondolom") a múlt évi 36 százalékról 38,7 százalékra emelkedett, ugyanakkor a "nem nagyon - egyáltalán nem", tehát ez elutasító válaszoké 61 százalékról most szeptemberre 57,6-re csökkent.

A vizsgálat során azt is felmérték, hogy a részvételi demokrácia lehetőségét hogyan ítélik meg az érintettek. Azt tudakolták, hogy milyen a gyakorlata a helyi akaratnyilvánításnak a döntésekben való közvetlen beleszólás esélye mellett. Kérdésük úgy szólt, hogy az elmúlt 12 hónapban tettek-e a válaszolók olyan lépéseket, amelyek valamiféle állásfoglalást, kezdeményezést, esetleg más tevőleges véleménynyilvánítást hordoztak közösségi ügyekben. Ezekből a nyilvános gyűléseken való részvétel gyakorisága emelkedik ki határozottabban, az utóbbi évben a megkérdezetteknek (vagy a válaszadóknak?) több mint egyharmada (33,9 százalék) élt ezzel a lehetőséggel. A gyűléseken és a tüntetéseken való részvétel 11,5 százalékos, a beadványt, petíciót aláírók aránya 22,9 százalék volt.

HírTV - fidesz.hu

KCMDB-be került: 2024-05-05, fidesz_hu_scraper_v2