Oroszország nukleáris rakétákat szegezhet Lengyelországra és Csehországra, és 5-6 év alatt közepes hatótávolságú rakétákat állíthat elő, ha a két kelet-európai országban telepítik az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit - helyezte kilátásba az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka hétfőn.
"Ha a lengyel és a cseh kormány ilyen döntést hoz, akkor az orosz hadászati rakétaerők képesek lesznek arra, hogy ezeket a létesítményeket is célpontként kezeljék" - fogalmazott Nyikolaj Szolovcov egy moszkvai sajtótájékoztatón. Arra a kérdésre, hogy Oroszország már most is rendelkezik-e egy Kelet-Európából kiinduló fenyegetés elhárításához szükséges eszközökkel, a vezérezredes így felelt: "Ezek az eszközeink megvoltak és megvannak." Mi több, Szolovcov szerint az orosz hadiipar könnyűszerrel
felújíthatja a közepes hatótávolságú rakéták gyártását, ha a Kreml a fegyverfajtát betiltó INF-szerződés felbontása mellett döntene.
Az új rakétákat 5-6 év alatt ki lehet fejleszteni és hadrendbe állítani, ha a politikai döntés megszületik - vélte Szolovcov, hozzátéve: nem a régi, megsemmisített Pionyer rakéták újragyártásáról van szó, hanem "teljesen új rakétáról". A közepes (1000-5500 kilométeres) és rövidebb (500-1000 kilométeres hatótávolságú (hagyományos és nukleáris) rakéták és manőverező robotrepülőgépek felszámolásáról szóló INF-szerződést Mihail Gorbacsov szovjet elnök írta alá amerikai kollégájával Ronald Reagannal megszüntetve az Európában telepített szovjet SS-20-asokat és amerikai Pershingeket. Szolovcov hangsúlyozta, hogy Oroszország pontosan végrehajtotta a szerződést és "a rakétaerőknél egyetlen közepes hatótávolságú rakéta sincs eldugva abból a generációból".
Mindenesetre egy korlátozott amerikai rakétapajzs nem jelent valós fenyegetést Oroszországra, hiszen alkalmatlan az északi sark fölött átszálló esetleges orosz rakétazuhatag elfogására - jegyezték meg elemzők.
MTI - fidesz.hu