A szlovákiai magyarok 12 százaléka, 59 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt. A Csemadok, a Magyar Koalíció Pártja, a cserkészszövetség, a szülői szövetségek és a pedagógusszövetség közös akaratából egy éve létrejött Szövetség a Közös Célokért (SZKC) nevű irodahalózat MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye emlékeztet rá: az SZKC feladata "többek között az is, hogy tájékoztató munkát végezzen a szlovákiai magyarok körében a Magyar Országgyűlés által elfogadott, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvénybe foglalt lehetőségekről."
Az elmúlt évi tevékenységről készült közlemény szerint az SZKC területi tájékoztató irodáinak hálózata köré időközben jól működő szervezői hálózat épült ki, aminek köszönhetően leegyszerűsödött és hozzáférhetőbbé vált a magyarigazolvány kínálta kedvezményekről való tájékozódás lehetősége. Az SZKC tapasztalatai szerint az őszi szlovákiai választások után érezhetően megnőtt a magyarigazolványok iránti érdeklődés, ami azt bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarok élni akarnak a kedvezménytörvény kínálta lehetőségekkel: a magyarországi utazási- és kulturális kedvezményekkel, a pedagógus- és diákigazolvány intézményével, az oktatói kártya birtokában igénybe vehető támogatással.
Az SZKC kifejti: a szlovákiai magyar családok körében végzett felmérés azt igazolja: "a családok anyagi helyzete megköveteli, hogy az anyanyelvű oktatással vállalt többletkiadásokhoz hozzájárulást kapjanak". A jelentés hangsúlyozza, hogy a magyarigazolvány a nemzeti összetartozás jelképévé vált.
A jelentés kitér az SZKC működése ellen irányuló korábbi támadásokra, feljelentésekre és közli: az SZKC tevékenysége ellen sem a rendőrségi vizsgálat, sem a bírósági eljárás során nem találtak kivetnivalót, "sőt bebizonyosodott, hogy az teljes összhangban van a szlovákiai törvényekkel."
Szlovákiában a kedvezménytörvény "nem véletlenül, ám alaptalanul" váltott ki támadásokat - áll az SZKC jelentésében, amely megállapítja: a jogszabály elleni támadások "lényege a politikai elutasításban van." Mint írja, "a nemzetközi szervezetek kifogásai is a politikai támadásokba foglalt érvekből indultak ki. Azt azonban senki sem vonta kétségbe, hogy a nemzeti azonosságtudatot ápoló és erősítő tevékenység, mely a státustörvénynek is a lényege, nem ütközik az emberi és polgári jogokba."
A 2003. január 2-án keltezett dokumentumot Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Kvarda József, a Csemadok országos elnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Pék László, a Szlovákiai Magyar Padagógusok Szövetségének elnöke és Vitéz László, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke írta alá.
MTI - fidesz.hu