Szerbia ma már fel tud mutatni néhány, a demokráciára jellemző vonást, azonban még nagyon messze van attól, hogy stabil, demokratikus berendezkedést mondhasson magáénak - mondta Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szerdán Strasbourgban, az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról folytatott plenáris vitában.
Mint a magyar néppárti képviselőcsoport az MTI-t tájékoztatta, Schöpflin György hangsúlyozta: a szerb társadalomnak még nagy változáson kell átmennie ahhoz, hogy a koppenhágai kritériumokat teljesíteni tudja. A "hagyaték" legmérgezőbb részének nevezte az EP-képviselő a nacionalizmust. "A nacionalizmus szerb szószólói számára a szerbiai állampolgárság a szerb nemzettel való azonosulást jelenti. Ez súlyosan érinti a szerb társadalom nem szerb részét. Ezen a téren az ország politikai elitjének még sok tennivalója van" - hangsúlyozta.
Gál Kinga fideszes képviselő, aki több módosító indítványt is beadott a vita alapjául szolgáló jelentéshez, arról szólt, hogy módosító javaslatai nagyban segíthetik a Vajdaság évszázadok alatt kialakult többnemzetiségű jellegének megőrzését, az ott élő népek békés együttélését. "Alapvető érdekünk, hogy szomszédunk is mielőbb bebocsátást nyerjen ebbe a közösségbe, amely egyedüli alternatívája lehet a nemzetek közötti torzsalkodásnak, háborúknak, emberek megkülönböztetésének és megalázásának" - jelentette ki Gál Kinga. Szerinte a Balkánon az Európai Unió szellemisége, elvei és intézményrendszere hozhat élhető életet.
Becsey Zsolt fideszes képviselő felszólalásában szorgalmazta Szerbia vonatkozásában a vízumkényszer eltörlését a jelenlegi vízumkönnyítés helyett.